{"id":1371,"date":"2026-10-21T21:02:32","date_gmt":"2026-10-21T19:02:32","guid":{"rendered":"https:\/\/onodi.at\/?p=1371"},"modified":"2026-10-22T17:24:46","modified_gmt":"2026-10-22T15:24:46","slug":"fabol-vaskarika","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/onodi.at\/?p=1371","title":{"rendered":"F\u00e1b\u00f3l vaskarika"},"content":{"rendered":"
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Mindenki \u00e9rti, hogy “lehetlens\u00e9get” jel\u00f6l. Az utca nyelv\u00e9n: “baroms\u00e1g”. Nem akarok \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtani, hogy pl. a Wikip\u00e9dia (is) eg\u00e9sz\u00e9ben “baroms\u00e1g” lenne, de meggy\u0151z\u0151dtem r\u00f3la a saj\u00e1t szememmel, hogy van benne el\u00e9g ebb\u0151l a fajt\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

A p\u00e9ld\u00e1k sor\u00e1t nem halmozom, csak egyetlen egyet eml\u00edten\u00e9k itt. Gy\u00f6rgy P\u00e9ter neves eszt\u00e9ta sz\u00fcleivel kapcsolatosan, az apj\u00e1r\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 olvashat\u00f3:<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00fclei: apja Gy\u00f6rgy Lajos<\/a> kutat\u00f3orvos, kereszt\u00e9ny zsid\u00f3<\/em>;[3<\/a><\/sup> anyja Weiner Anna \u00e1ltal\u00e1nos iskolai, majd f\u0151iskolai tan\u00e1r volt. <\/em><\/p>\n\n\n\n

Mit is jelent hogy kereszt\u00e9ny zsid\u00f3<\/em>? Sz\u00e1momra nehezen \u00e9rthet\u0151, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n ez a fajta jel\u00f6l\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9k nehezen meg\u00e9rthet\u0151. Nem, nem nehezen, egy\u00e1ltal\u00e1n nem. Egy “baroms\u00e1g”. Itt \u00e9rv\u00e9nyes lenne a “vagy-vagy”; az “is-is” pedig semmik\u00e9ppen. V\u00e1llalom, ak\u00e1rmennyi szitkot is sz\u00f3rnak (sz\u00f3rn\u00e1nak) r\u00e1m: ez \u00edgy “baroms\u00e1g”. Vagy “kereszt\u00e9ny” vagy “zsid\u00f3”. Itt id\u00e9zhetn\u00e9m ak\u00e1r B. Pascalt is az Egyh\u00e1z h\u00e1rom ellens\u00e9g\u00e9r\u0151l, amelyek k\u00f6z\u00fcl az egyik a zsid\u00f3k, akik sohasem tartoztak test\u00e9hez<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s Gy\u00f6rgy P\u00e9ter munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t (el)ismerve, gondolom a hangs\u00faly a “f\u00e1b\u00f3l vaskarika” m\u00e1sik fel\u00e9n van. Ha a kett\u0151 \u00f6sszef\u00e9rhetetlen, akkor mindenk\u00e9ppen “zsid\u00f3”.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n itt folytathatn\u00e1nk a v\u00e9gtelens\u00e9gig (hacsak a r\u00e1nk \u00f6nt\u00f6tt “antiszemitizmus” v\u00e1dja meg nem \u00e1ll\u00edtana), hogy mit jelent tkp., hogy valaki “zsid\u00f3”? Tiszteletben tartom az \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1t, de mit jel\u00f6l tulajdonk\u00e9ppen. Mert eredetileg a vall\u00e1st mag\u00e1t jel\u00f6lte. Aki ebben hitt, aki ezt vallotta, gyakorolta. Ha pedig nem vall\u00e1s lenne, mi a fen\u00e9t jel\u00f6lne? Egy kereszt\u00e9ny eset\u00e9ben? Egy ateista eset\u00e9ben?<\/p>\n\n\n\n

Nekem egyszer\u0171en “f\u00e1b\u00f3l vaskarika”. Abszurdum. F\u00e9lrevezet\u00e9s. Minden esetre van egy nagyon er\u0151s “hatalmi” \u00fczenete. Aki pedig nem hiszi -nem hogy j\u00e1rjon ut\u00e1na – , hanem egyszer\u0171en “antiszemita”<\/p>\n\n\n\n

Miell\u0151tt tov\u00e1bb elm\u00e9lyedn\u00e9nk egy k\u00e9ptelens\u00e9gben (pof\u00e1tlans\u00e1gban), hadd utaljak egy k\u00f6nyvre, amely k\u00f6r\u00fclj\u00e1rja a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi is lenne (lehetne vagy \u00e9ppen nem) a “zsid\u00f3” , \u00e9s nem tal\u00e1l igaz\u00e1n v\u00e1laszt r\u00e1. Kital\u00e1l\u00e1snak tartja az eg\u00e9szet – pedig nem “antiszemita” \u00edrta. Ezen (is) lehet gondolkodni.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mindenki \u00e9rti, hogy “lehetlens\u00e9get” jel\u00f6l. Az utca nyelv\u00e9n: “baroms\u00e1g”. Nem akarok \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtani, hogy pl. a Wikip\u00e9dia (is) eg\u00e9sz\u00e9ben “baroms\u00e1g” lenne, de meggy\u0151z\u0151dtem r\u00f3la a saj\u00e1t szememmel, hogy van benne el\u00e9g ebb\u0151l a fajt\u00e1b\u00f3l. A p\u00e9ld\u00e1k sor\u00e1t nem halmozom, csak egyetlen egyet eml\u00edten\u00e9k itt. Gy\u00f6rgy P\u00e9ter neves eszt\u00e9ta sz\u00fcleivel kapcsolatosan, az apj\u00e1r\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 olvashat\u00f3: Sz\u00fclei: … <\/p>\n

Continue reading “F\u00e1b\u00f3l vaskarika”<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-1371","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-general"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1371","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1371"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1371\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1394,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1371\/revisions\/1394"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1371"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1371"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1371"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}