In: A magyar irodalom t\u00f6rt\u00e9nete 1945-1975 (Bp., 1981)<\/p>\n\n\n\n
A n\u00e9met \u00e9s magyar nyelv\u0171 irodalom kapcsolatai a messzi m\u00faltba vezetnek vissza. Az 1945 ut\u00e1ni szakaszban e kor\u00e1bban oly intenz\u00edv kapcsolat n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vre valamelyest meglazult. Term\u00e9szetesen tov\u00e1bbra is rendszeresen megjelentek a n\u00e9met irodalom legnagyobbjainak m\u0171vei ford\u00edt\u00e1sban, de a kapcsolat m\u00f3dosul\u00e1sa is megfigyelhet\u0151: kor\u00e1bban hazai nyelvter\u00fcleten ismeretlen vagy alig ismert n\u00e9met \u00edr\u00f3k \u00e9s k\u00f6lt\u0151k bemutat\u00e1s\u00e1ra is sor ker\u00fclt. A p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mok jelent\u0151s emelked\u00e9s\u00e9vel megn\u00f6vekedett a ford\u00edt\u00f3kkal szemben t\u00e1masztott ig\u00e9ny, s ez j\u00f3t\u00e9konyan befoly\u00e1solta a tolm\u00e1csol\u00e1sok sz\u00ednvonal\u00e1t. A magyar m\u0171ford\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek is jelent\u0151s \u00e9rt\u00e9kei azok a nagy v\u00e1llalkoz\u00e1sok, melyeknek keret\u00e9ben egy-egy nagy \u00edr\u00f3 \u00e9letm\u0171ve vagy teljess\u00e9g\u00e9ben, vagy b\u0151 v\u00e1logat\u00e1sban ker\u00fclt az olvas\u00f3k el\u00e9. Ilyen volt az \u00f6tk\u00f6tetes Goethe-v\u00e1logat\u00e1s (1963), a k\u00e9tk\u00f6tetes Heine- (1960), az ugyancsak k\u00e9t k\u00f6tetben megjelen\u0151 Rilke-v\u00e1logat\u00e1s (1961). 1945 ut\u00e1n t\u00f6bb-kevesebb rendszeress\u00e9ggel a teljes n\u00e9met l\u00edr\u00e1t igyekeztek bemutatni \u2013 s ami ezzel egy\u00fctt j\u00e1rt, korszer\u0171 ford\u00edt\u00e1sban hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tenni kiad\u00f3ink. E folyamat az \u00f6tvenes \u00e9vekben akadozott, ut\u00f3bb azonban biztat\u00f3 lend\u00fcletet vett, s elmondhatjuk, ma m\u00e1r nemcsak a n\u00e9metorsz\u00e1gi l\u00edr\u00e1t ismerhetj\u00fck, hanem a sv\u00e1jci kiv\u00e9tel\u00e9vel a t\u00f6bbi orsz\u00e1gokban felvir\u00e1gzott n\u00e9met nyelv\u0171 k\u00f6lt\u00e9szetet is. Ez pedig tudatos, tervszer\u0171 ismeretterjeszt\u0151 munk\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodik. Ez a t\u00e9rben egyre sz\u00e9les\u00fcl\u0151 munka az id\u0151nek is mind nagyobb r\u00e9tegeit fogta \u00e1t: a klasszikus \u00e9s az \u00fajabb n\u00e9met irodalom alkot\u00e1sai mellett mindink\u00e1bb a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclt a kort\u00e1rsi \u00e9s legr\u00e9gebbi n\u00e9met irodalom is.<\/p>\n\n\n\n
A klasszikus n\u00e9met l\u00edra legnagyobb alakja, Goethe mindig is rangos tolm\u00e1csol\u00f3kra tal\u00e1lt. 1945 ut\u00e1n n\u00e9gy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Goethe-versesk\u00f6tet jelent meg. E k\u00f6tetek legt\u00f6bb versford\u00edt\u00e1sa kit\u0171n\u0151, hiszen legjobb ford\u00edt\u00f3ink szerepeltek benn\u00fck. A korabeli, nem nagysz\u00e1m\u00fa m\u0171ford\u00edt\u00e1skritika \u00c1prily Lajost tekintette a legjobb \u00e9s leghitelesebb Goethe-ford\u00edt\u00f3nak: fegyelmezett, halkszav\u00fa, sosem tolakod\u00f3 tolm\u00e1csol\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt nem egy igazi remekl\u00e9s (p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0Heidenr\u00f6slein<\/em>\u00a0\u00e1t\u00fcltet\u00e9se) akadt. Igen sz\u00e9pen \u00e9s hitelesen ford\u00edtotta Goeth\u00e9t K\u00e9pes G\u00e9za is, aki arra is \u00fcgyelt, hogy a versek j\u00f3l mondhat\u00f3ak legyenek. E\u00f6rsi Istv\u00e1n, Hajnal G\u00e1bor, Garai G\u00e1bor \u00e9s Vas Istv\u00e1n pontos, hiteles Goethe-tolm\u00e1csol\u00e1sai is meg\u00e1llj\u00e1k a hely\u00fcket Szab\u00f3 L\u0151rinc\u00e9i mellett.<\/p>\n\n\n\n Schiller ugyancsak n\u00e9pszer\u0171 k\u00f6lt\u0151 volt, de az \u0151 verseinek adekv\u00e1t tolm\u00e1csol\u00e1sa nehezebb feladatot jelentett. \u00dcnnep\u00e9lyess\u00e9ge, emelkedetts\u00e9ge olykor arra cs\u00e1b\u00edtotta kit\u0171n\u0151 ford\u00edt\u00f3inkat is, hogy a kellet\u00e9n\u00e9l patetikusabbra form\u00e1lj\u00e1k m\u0171veit. J\u00e9kely Zolt\u00e1n csak a j\u00e1t\u00e9kosabb Schillert tudta igaz\u00e1n j\u00f3l tolm\u00e1csolni, G\u00e1sp\u00e1r Endre nem \u00e9rte el az eredeti p\u00e1tosz\u00e1t, \u00c1prily Lajosnak tal\u00e1n alkata sem illett e versekhez. Kit\u0171n\u0151ek viszont R\u00f3nay Gy\u00f6rgy ford\u00edt\u00e1sai, melyek k\u00e9t kiad\u00e1sban \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is megjelentek (az els\u0151 1961-ben). <\/p>\n\n\n\n H\u00f6lderlinnek m\u00e1r 1945 el\u0151tt kiadta v\u00e1logatott verseit (1943) R\u00f3nay Gy\u00f6rgy, 1945 ut\u00e1n viszont csak 1961-ben jelent meg t\u0151le \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tet Bern\u00e1th Istv\u00e1n ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban, mely nem mindig m\u00e9lt\u00f3 az eredetihez. <\/p>\n\n\n\n 1945 ut\u00e1n hossz\u00fa \u00e9vekig Heine l\u00edr\u00e1ja \u00e1llt az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban. Mindezt a megjelent Heine-k\u00f6tetek \u00e9s -ford\u00edt\u00e1sok sz\u00e1ma is bizony\u00edtja.\u00a0V\u00e1logatott versei<\/em>t 1951-ben Vas Istv\u00e1n \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze; 1956-os k\u00f6tet\u00e9t R\u00f3na Ilona, majd verseinek \u00e9s pr\u00f3zai \u00edr\u00e1sainak k\u00e9tk\u00f6tetes kiad\u00e1s\u00e1t Tur\u00f3czi-Trostler J\u00f3zsef, v\u00e1logatott verseit (1961) pedig M\u00e1dl Antal. A legkiv\u00e1l\u00f3bbak alighanem K\u00e1lnoky L\u00e1szl\u00f3 ford\u00edt\u00e1sai, Lator L\u00e1szl\u00f3 zeneileg is hiteles, pontos tolm\u00e1csol\u00e1sai, K\u00e9pes G\u00e9za \u00e9s G\u00e1sp\u00e1r Endre m\u00e1s-m\u00e1s ide\u00e1lt megval\u00f3s\u00edt\u00f3 \u00e1t\u00fcltet\u00e9sei (K\u00e9pes G\u00e9za ink\u00e1bb modern, G\u00e1sp\u00e1r Endre pedig V\u00f6r\u00f6smarty \u00e9s Pet\u0151fi modor\u00e1ban ford\u00edtotta Hein\u00e9t).<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r az osztr\u00e1k klasszikus, Nikolaus Lenau el\u00e9g ismert \u00e9s kedvelt volt n\u00e1lunk a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt, a felszabadul\u00e1s ut\u00e1n egy k\u00f6tet jelent meg v\u00e1logatott verseivel, 1954-ben. Jelent\u0151sebb verseit tal\u00e1n \u00c1prily Lajos \u00e9s J\u00e9kely Zolt\u00e1n tolm\u00e1csolt\u00e1k a leg\u00e9rz\u00e9kenyebben. Pontosak, hitelesek, b\u00e1r n\u00e9hol az \u00e1ltal\u00e1nos fel\u00e9 billennek Vas Istv\u00e1n ford\u00edt\u00e1sai.<\/p>\n\n\n\n Az \u00fajabb n\u00e9met irodalom ter\u00fclet\u00e9r\u0151l a legnagyobb ford\u00edt\u00f3i v\u00e1llalkoz\u00e1s Rilke m\u0171veinek kiad\u00e1sa 1961-ben. (V\u00e1logatott versei<\/em> 1945-ben Luk\u00e1cs L\u00e1szl\u00f3 ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban is megjelentek.) A k\u00f6tet \u00fatt\u00f6r\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re megjelen\u00e9se idej\u00e9n r\u00f6gt\u00f6n r\u00e1mutatott a kritika, hiszen az eml\u00edtett kor\u00e1bbi v\u00e1llalkoz\u00e1s j\u00f3r\u00e9szt a Stundenbuch<\/em>-ra \u00e9p\u00fclt, s a k\u00f6lt\u0151nek nagyon sok verse itt jelent meg els\u0151 \u00edzben nyelv\u00fcnk\u00f6n. A ford\u00edt\u00e1s hatalmas \u00e9s olykor igen neh\u00e9z munk\u00e1j\u00e1t v\u00e9gz\u0151k k\u00f6z\u00fcl kiemelend\u0151 Nemes Nagy \u00c1gnes, akinek az egyetlen neh\u00e9zs\u00e9get Rilke monot\u00f3ni\u00e1ja jelentette; R\u00f3nay Gy\u00f6rgy megold\u00e1sai pontosak, sz\u00e9pek, id\u0151nk\u00e9nt azonban \u0151 is “megemeli” a verset, mely \u00edgy a magyar v\u00e1ltozatban kiss\u00e9 l\u00e1gyabb az eredetin\u00e9l. Garai G\u00e1bor viszont \u00e9pp ellenkez\u0151en: t\u00falkonkretiz\u00e1lja a verseket, tematikai vonatkoz\u00e1sban pedig olykor a pr\u00f3za ir\u00e1ny\u00e1ba mozdulnak el megold\u00e1sai. Pontosak, megb\u00edzhat\u00f3ak K\u00e1lnoky L\u00e1szl\u00f3, Somly\u00f3 Gy\u00f6rgy \u00e9s Vas Istv\u00e1n \u00e1t\u00fcltet\u00e9sei, n\u00e9hol igen szerencs\u00e9s telital\u00e1latai vannak K\u00e9pes G\u00e9z\u00e1nak \u00e9s Szab\u00f3 Ed\u00e9nek, m\u00edg a t\u00f6bbi ford\u00edt\u00f3k megold\u00e1sainak sz\u00ednvonala el\u00e9g egyenetlen.<\/p>\n\n\n\n Jelent\u0151s, fontos munka a k\u00e9t Trakl-v\u00e1logat\u00e1s (Vidor Mikl\u00f3s v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban 1959-ben, Hajnal G\u00e1bor\u00e9ban 1972-ben). Kit\u0171n\u0151 tolm\u00e1csol\u00e1sok \u2013 els\u0151sorban Hajnal G\u00e1bor\u00e9i, K\u00e1lnoky L\u00e1szl\u00f3\u00e9i, R\u00f3nay Gy\u00f6rgy\u00e9i \u2013 mellett akadnak igen \u00e9rdekes, a ford\u00edt\u00e1s addigi uralkod\u00f3 ir\u00e1nyzat\u00e1t is \u00faj lehet\u0151s\u00e9gek fel\u00e9 mozd\u00edt\u00f3megold\u00e1sok is, els\u0151sorban Tandori Dezs\u0151\u00e9i, aki nem sorr\u00f3l sorra halad tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban, nem analitikus pontoss\u00e1gra t\u00f6rekszik, hanem a m\u0171eg\u00e9szet tekintve h\u0171s\u00e9ges. Az \u00e1ltala ford\u00edtott verseket \u00f6sszehasonl\u00edtva p\u00e9ld\u00e1ul, K\u00e1roly Amy szinte sz\u00f3 szerint val\u00f3 megold\u00e1saival, azt kell mondanunk: ez a “h\u0171tlen h\u0171s\u00e9g” igazabb \u00e9s teljesebb Traklt jelen\u00edt meg, mint az \u00e9rtelem apr\u00f3 \u00e1rnyalataihoz tapad\u00f3.<\/p>\n\n\n\n Bertolt Brecht \u00e9s Becher versei k\u00e9t-k\u00e9t k\u00f6tetben jelentek meg 1945 ut\u00e1n,\u00e1ltal\u00e1ban m\u00e9lt\u00f3 tolm\u00e1csol\u00e1sban. Jelent\u0151s \u00e1tt\u00f6r\u00e9s Georg Heym K\u00f6dv\u00e1rosok<\/em> c\u00edmmel megjelent k\u00f6tete (1966), melyben ez a n\u00e1lunk addig kev\u00e9sb\u00e9 ismert \u00e9s m\u00e9lt\u00e1nyolt expresszionista l\u00edrikus m\u00e9lt\u00f3 tolm\u00e1csol\u00f3kra tal\u00e1lt, els\u0151sorban Hajnal G\u00e1bor \u00e9s Kal\u00e1sz M\u00e1rton j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n M\u00e9lt\u00f3 ford\u00edt\u00f3kra tal\u00e1lt Nelly Sachs \u00e9s Else Lasker-Sch\u00fcler saj\u00e1tos hangv\u00e9tel\u0171 l\u00edr\u00e1ja is (Nelly Sachs: Izz\u00f3 rejtv\u00e9nyek<\/em>, 1968; Else Lasker-Sch\u00fcler: Villog\u00f3<\/em> kavicson<\/em>, {1052.} 1972). Nelly Sachs verseit Vas Istv\u00e1n n\u00e9hol brav\u00faros \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9ssel tolm\u00e1csolta, s alig marad el az \u00f6v\u00e9i m\u00f6g\u00f6tt G\u00f6rgey G\u00e1bor j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny megold\u00e1sa. A Lasker-Sch\u00fcler-k\u00f6tet legjobb ford\u00edt\u00f3i a v\u00e1logat\u00f3 Hajnal G\u00e1bor \u00e9s R\u00f3nay Gy\u00f6rgy.<\/p>\n\n\n\n Az \u00edzl\u00e9sv\u00e1ltoz\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan igen n\u00e9pszer\u0171ek lettek Christian Morgenstern versei, kinek r\u00f6vid, g\u00fanyos-ironikus dalai k\u00e9t v\u00e1ltozatban is megjelentek (G\u00fanydalai<\/em>t H\u00e1rs L\u00e1szl\u00f3 ford\u00edtotta 1949-ben, majd 1965-ben Akaszt\u00f3fa-\u00e9nekek<\/em> c\u00edmmel jelent meg verseib\u0151l \u00faj gy\u0171jtem\u00e9ny). H\u00e1rs L\u00e1szl\u00f3 \u00e1t\u00fcltet\u00e9sei a felfedez\u00e9s erej\u00e9vel hatottak, az \u00faj v\u00e1logat\u00e1s pedig alkalmat adott legjobb ford\u00edt\u00f3inknak, hogy remek tolm\u00e1csol\u00e1sokat k\u00e9sz\u00edtsenek. Ezeknek a j\u00e1t\u00e9kos verseknek legmegb\u00edzhat\u00f3bb tolm\u00e1csol\u00f3i K\u00e1lnoky L\u00e1szl\u00f3, Orb\u00e1n Ott\u00f3 \u00e9s Szab\u00f3 L\u0151rinc, de a t\u00f6bbiek (E\u00f6rsi Istv\u00e1n, Hajnal G\u00e1bor \u00e9s J\u00e9kely Zolt\u00e1n) is pontosak, megb\u00edzhat\u00f3ak.<\/p>\n\n\n\n A kort\u00e1rs n\u00e9met l\u00edr\u00e1t els\u0151sorban antol\u00f3gi\u00e1kb\u00f3l ismerhette meg a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.Az a n\u00e9gy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tet, mely a legmodernebb n\u00e9met l\u00edrikusok vil\u00e1g\u00e1t mutatja be (G\u00fcnter Grass: Vallat\u00f3<\/em>, 1969; Hans Magnus Enzensberger: Vallat\u00e1s \u00e9jf\u00e9lkor<\/em>, 1968; Johannes Bobrowski: T\u00e9li ki\u00e1lt\u00e1s<\/em>, 1973; G\u00fcnter Kunert: Eml\u00e9kez\u00e9s egy<\/em> plan\u00e9t\u00e1ra<\/em>, 1969), ink\u00e1bb a ford\u00edt\u00f3k v\u00e1llalkoz\u00f3kedv\u00e9t bizony\u00edtja, semmint azt, hogy \u0151k a modern n\u00e9met k\u00f6lt\u00e9szet egyed\u00fcl kiemel\u00e9sre \u00e9rdemes alkot\u00f3i. E k\u00f6tetek sz\u00ednvonala megb\u00edzhat\u00f3, kiemelkednek Garai G\u00e1bor Enzensberger-ford\u00edt\u00e1sai, melyeket a pontoss\u00e1gra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9pp\u00fagy jellemez, mint az \u00f6tletes, egy\u00e9ni sz\u00f3alkot\u00e1sok. G\u00fcnter Grass neh\u00e9z verseit megb\u00edzhat\u00f3an ford\u00edtotta Hajnal G\u00e1bor \u00e9s K\u00e1lnoky L\u00e1szl\u00f3.<\/p>\n\n\n\n A modern n\u00e9met l\u00edra \u2013 els\u0151sorban Hajnal G\u00e1bor \u00e9rdemek\u00e9nt \u2013 igazi ar\u00e1nyaiban m\u00e9giscsak n\u00e9h\u00e1ny antol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l bontakozott ki. Maga Hajnal G\u00e1bor n\u00e9gy antol\u00f3gi\u00e1t szerkesztett, melyek mind igen jelent\u00e9keny v\u00e1llalkoz\u00e1sok (Mai<\/em> n\u00e9met l\u00edra<\/em>, 1966; Osztr\u00e1k k\u00f6lt\u0151k antol\u00f3gi\u00e1ja<\/em>, 1968; ennek azonban csak egyik r\u00e9sze mutatja be a modern k\u00f6lt\u0151ket; A s\u00f3ragyog\u00e1s\u00fa b\u00e1nat. Mai nyugatn\u00e9met<\/em> k\u00f6lt\u0151k<\/em>, 1973; Jelz\u00e9sek. Mai osztr\u00e1k k\u00f6lt\u0151k<\/em>, 1975). Ugyancsak Hajnal G\u00e1borszerkesztette A modern n\u00e9met l\u00edra kincsesh\u00e1za<\/em> (1959) c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9ny nyolc kisalak\u00fa k\u00f6tet\u00e9t. Ebben jelent meg el\u0151sz\u00f6r magyar nyelven t\u00f6bb kiforrott, egy\u00e9ni hang\u00fa mai n\u00e9met l\u00edrikus, mint Arendt, Huchel, Krolow \u00e9s Maurer. Az<\/em> \u00fcnnep eszm\u00e9nyk\u00e9pei<\/em> (1975) c\u00edmmel jelent meg Kal\u00e1sz M\u00e1rton szerkeszt\u00e9s\u00e9ben a mai NDK-l\u00edra \u00e1tfog\u00f3 antol\u00f3gi\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n A r\u00e9gi n\u00e9met l\u00edr\u00e1r\u00f3l kialak\u00edtott \u00f6sszk\u00e9p m\u00e9g mindig n\u00e9mik\u00e9pp hi\u00e1nyosnak mondhat\u00f3. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tetben csak Walther von der Vogelweide versei jelentek meg (V\u00e1logatott versek<\/em>, 1961), Lator L\u00e1szl\u00f3 kit\u0171n\u0151 antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban azonban (\u00c9nekelj, aranymad\u00e1r.<\/em> N\u00e9met lovagk\u00f6lt\u0151k antol\u00f3gi\u00e1ja, 1960) jelen vannak a Minnesang ismert \u00e9s ismeretlen l\u00edrikusai is. A r\u00e9gi n\u00e9met irodalomb\u00f3l j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny ford\u00edt\u00e1s olvashat\u00f3 a Hajnal G\u00e1bor szerkesztette Osztr\u00e1k k\u00f6lt\u0151k<\/em> antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1<\/em>ban \u00e9s a Keresztury Dezs\u0151 szerkeszt\u00e9s\u00e9ben megjelent A n\u00e9met l\u00edra<\/em> kincsesh\u00e1za<\/em> (1959) c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9ny els\u0151 k\u00f6tet\u00e9ben is.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" In: A magyar irodalom t\u00f6rt\u00e9nete 1945-1975 (Bp., 1981) A n\u00e9met \u00e9s magyar nyelv\u0171 irodalom kapcsolatai a messzi m\u00faltba vezetnek vissza. Az 1945 ut\u00e1ni szakaszban e kor\u00e1bban oly intenz\u00edv kapcsolat n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vre valamelyest meglazult. Term\u00e9szetesen tov\u00e1bbra is rendszeresen megjelentek a n\u00e9met irodalom legnagyobbjainak m\u0171vei ford\u00edt\u00e1sban, de a kapcsolat m\u00f3dosul\u00e1sa is megfigyelhet\u0151: kor\u00e1bban hazai nyelvter\u00fcleten ismeretlen vagy … <\/p>\n