In: Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6zlem\u00e9nyek (ItK), Bp., 1980\/2.228-231.<\/p>\n\n\n\n
Nem t\u00falz\u00e1s tal\u00e1n, ha azt \u00e1ll\u00edtjuk, hogy Kass\u00e1k-renesz\u00e1nszt \u00e9l\u00fcnk. Hosszas hallgat\u00e1s ut\u00e1n, valamint az ut\u00f3bbi \u00e9vek nagy eszt\u00e9tikai vit\u00e1it k\u00f6vet\u0151en \u00fagy t\u0171nik, hogy hogy a kiad\u00f3k felfedezt\u00e9k Kass\u00e1k Lajost; \u00fajra kiadt\u00e1k n\u00e9h\u00e1ny pr\u00f3zai m\u0171v\u00e9t, \u00f6sszes verseit, a “MA” foly\u00f3iratot teljes eg\u00e9szben. Megszaporodtak a Kass\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1nyok, s\u0151t elk\u00e9sz\u00fclt id\u0151k\u00f6zben Kass\u00e1k legfontosabb foly\u00f3iaratainak repert\u00f3riuma is (“A Tett”, “MA”, “2×2”, “Dokumentum”, “Munka”). Kass\u00e1k Lajos kezdi elnyerni az \u0151t megillet\u0151 helyet irodalmi tudatunkban. Egy helyes Kass\u00e1k-k\u00e9p kialak\u00edt\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l mindenk\u00e9ppen hasznos \u00e9s jelent\u0151s esem\u00e9ny Kass\u00e1k v\u00e1logatott irodalmi (Csavarg\u00f3k, alkot\u00f3k<\/em>) \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti (\u00c9lj\u00fcnk a mi id\u0151nkben<\/em>) \u00edr\u00e1sainak kiad\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9meth Andor mondta ki el\u0151sz\u00f6r egy Kass\u00e1kkal folytatott vita sor\u00e1n, hogy “k\u00e9t Kass\u00e1k \u00e9l a k\u00f6ztudatban”, a be\u00e9rkezett \u00edr\u00f3, az aktivista, \u00e9s a teoretikus, a nagyon na\u00edv eszt\u00e9ta. (Lev\u00e9l a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l vagy a te\u00f3ria cs\u0151dje<\/em>; In: “B\u00e9csi Magyar \u00dajs\u00e1g, 1920.) A megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s jogos, ugyanakkor – legal\u00e1bbis az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra – nem c\u00e9lravezet\u0151. Jogos, mert egy elm\u00e9leti ig\u00e9ny\u0171 cikkben elv\u00e1rhat\u00f3, hogy a cikk\u00edr\u00f3 (\u00edgy Kass\u00e1k is) pontos, k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt fogalmakat , \u00e9s ne \u00fcres k\u00e9peket, semmitmond\u00f3 p\u00e1toszt alkalmazzon; nem c\u00e9lravezet\u0151 ugyanakkor, mert a \u00b4teoretikus\u00b4 Kass\u00e1k nem m\u00e1s, mint a m\u0171v\u00e9sz Kass\u00e1knak az \u00e1rny\u00e9ka. Az eg\u00e9sz egy\u00fcttesen adja a “kass\u00e1ki probl\u00e9m\u00e1t”, az eg\u00e9sz egy gy\u00f6k\u00e9rr\u0151l szakad. Kass\u00e1knak sosem volt \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 eszt\u00e9tikai rendszere, s\u0151t egy\u00e1ltal\u00e1n semmif\u00e9le eszt\u00e9tikai rendszere sem volt. Az \u00fan. \u00b4teroretikus\u00b4 cikkek nem egyebek, mint az ember \u00e9s m\u0171v\u00e9sz Kass\u00e1k mindenkori poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak (nem mindig vil\u00e1gos) regisztr\u00e1l\u00e1sai. \u00cdgy ezekben a vallom\u00e1sszer\u0171 \u00edr\u00e1sokban a rendszerszer\u0171s\u00e9g helyett a t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g lett a meghat\u00e1roz\u00f3 elem. <\/p>\n\n\n\n A legizgalmasabb \u00e9s legl\u00e9nyegesebb \u00edr\u00e1sok 1916 \u00e9s 1928 k\u00f6z\u00f6tt keletkeztek, szinte a kass\u00e1ki m\u0171v\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel, \u00e1talakul\u00e1saival p\u00e1rhuzamosan. A k\u00f6lt\u0151i \u00e9letp\u00e1lya meg\u00e1llapod\u00e1s\u00e1val a kass\u00e1ki \u00b4te\u00f3ria\u00b4 is elapadt. Ebben az id\u0151ben f\u0151k\u00e9nt visszaeml\u00e9kez\u00e9sek, \u00e9vfordul\u00f3kra \u00edrt jegyzetek sz\u00fclettek. Kass\u00e1k abban a rengeteg portr\u00e9ban, kritik\u00e1ban, amit szint\u00e9n ebben a k\u00e9s\u0151bbi peri\u00f3dusban alkotott, m\u00e1r mindenl\u0151tt az 1916-1928 k\u00f6z\u00f6tt kialak\u00edtott n\u00e9zeteivel igyekezett m\u00e1sok m\u0171v\u00e9szi gyakorlata f\u00f6l\u00f6tt \u00edt\u00e9lkezni. Nem k\u00f6nny\u0171 azonban az 1916-1928 k\u00f6z\u00f6tti d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 kass\u00e1ki fejl\u0151d\u00e9st \u00fagy le\u00edrni (l\u00e1tni, \u00e9rteni), ahogy azt Kass\u00e1k a \u00b4teoretikus\u00b4, a kritikus l\u00e1tta. Ennek els\u0151sorban az az eml\u00edtett hi\u00e1nyoss\u00e1g az oka, hogy a tiszta fogalmak hely\u00e9n gyakran megfoghatatlan k\u00f6lt\u0151i k\u00e9pek \u00e1llnak. Kass\u00e1k 1916-ban a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti tendenci\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t oppon\u00e1lt terminus, az \u00e1nal\u00edzis\u00b4\u00e9s \u00b4szint\u00e9zis\u00b4 seg\u00edts\u00b4\u00dfeg\u00e9vel igyekezett t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni. Az el\u0151bbi k\u00f6r\u00e9be utalta az expresszionizmust \u00e9s futurizmust megel\u0151z\u0151 minden m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyt, eg\u00e9szen az impresszionizmussal bez\u00e1r\u00f3lag. (Igaz, a magyar irodalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a felv\u00e1zol\u00e1s\u00e1n\u00e1l az \u00b4analitikus\u00b4 (Ambrus Z., Kaffka M. stb.) mell\u00e9 m\u00e9g egy kiseg\u00edt\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1t, a \u00b4megfigyel\u0151t\u00b4 (Moln\u00e1r F., M\u00f3ricz Zs. stb.) is felvett, a \u00b4szintetikus\u00b4-t pedig – kit\u00e1g\u00edtva az \u00e1ltala haszn\u00e1lt fogalmat – m\u00e1r Adyra \u00e9s R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9l\u00e1ra is alkalmazta.) Kass\u00e1k m\u0171v\u00e9szetr\u0151l alkotott 1916-os k\u00e9p\u00e9ben m\u00e1r benne voltak a a k\u00e9s\u0151bbi fejl\u0151d\u00e9s cs\u00edr\u00e1i. Az \u00e1lland\u00f3t, a v\u00e1ltozatlan \u00e9rt\u00e9keket kereste a jelens\u00e9gek m\u00f6g\u00f6tt, \u00e9s \u00edgy v\u00e9lt r\u00e1tal\u00e1lni a “mindig id\u0151leges” szoci\u00e1lis t\u00e9ma mellett az “\u00e1lland\u00f3 form\u00e1ra”; a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb m\u0171v\u00e9szi produktumokat l\u00e9trehoz\u00f3 \u00b4erk\u00f6lcsi individuumra\u00b4; az \u00f6nmag\u00e1hoz m\u00e9g el nem \u00e9rkezett (\u00e9s ez\u00e9rt fejl\u0151d\u0151k\u00e9pes, nevelhet\u0151) \u00b4t\u00f6meggel\u00b4 szemben ill. f\u00f6l\u00f6tt a \u00b4zsenire\u00b4. Ugyanakkor – amit Kass\u00e1k k\u00e9s\u0151bb nem v\u00e1llalt – bizonyos megszor\u00edt\u00e1sokkal hangs\u00falyoz\u00f3dott m\u00e9g a m\u0171v\u00e9szet \u00b4radik\u00e1lis\u00b4 \u00e9s \u00b4 agitat\u00edv\u00b4 jellege, valamint aa \u00b4\u00e9sz\u00b4 szerepe a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. A \u00b4fant\u00e1zia\u00b4 a kass\u00e1ki elm\u00e9letben nagyobb szerephez jutott mint a \u00b4mat\u00e9ria\u00b4, a val\u00f3s\u00e1ganyag. Ez lett az alapja azt\u00e1n a naturalizmus-b\u00edr\u00e1latnak. 1917 k\u00f6r\u00fcl kezdte Kass\u00e1k kialak\u00edtani (r\u00e9szben az irodalomelm\u00e9letb\u0151l \u00e1tsz\u00e1rmaztatni) azokat a kateg\u00f3ri\u00e1kat, amelyekkel a k\u00e9z\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat is le\u00edrhatta; \u00edgy szolg\u00e1ltak fest\u0151k \u00e9s szobr\u00e1szok t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si pontnak, mint pl. Rodin, Meunier, Barlach, Matisse, H. Rousseau vagy olyan egy\u00e9ni ill. \u00e1tvett kateg\u00f3ri\u00e1k, mint pl. a \u00b4primit\u00edv fest\u0151\u00b4, \u00b4analitikus fest\u0151\u00b4 stb.1920-t\u00f3l (az emigr\u00e1ci\u00f3 kezdet\u00e9t\u0151l) felvet\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k l\u00e9nyegesen befoly\u00e1solt\u00e1k Kass\u00e1k minden ir\u00e1ny\u00fa n\u00e9zeteit. A forradalomb\u00f3l mint eszk\u00f6zb\u0151l az ember felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra, c\u00e9l lett. Csakis \u00f6nmegv\u00e1lt\u00e1s van, vallotta Kass\u00e1k ekkor m\u00e1r, amelynek p\u00e9ldaad\u00f3i a m\u0171v\u00e9szek a saj\u00e1t erk\u00f6lcsis\u00e9g\u00fckkel \u00e9s akt\u00edv (?) vil\u00e1gn\u00e9zet\u00fckkel. \u00cdgy lett a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet a tud\u00f3sn\u00e1l \u00e9s a tudom\u00e1nyn\u00e1l fontosabb. (1916-ban m\u00e9g egyenl\u0151nek tekintette Kass\u00e1k a megismer\u00e9s e k\u00e9t m\u00f3dj\u00e1t.) A m\u0171v\u00e9szet pedig egyre ink\u00e1bb \u00b4intuit\u00edv\u00b4, \u00b4fel\u00e9rz\u0151\u00b4, mint \u00b4\u00e9rtelmi\u00b4 szerepet kapott, mivel Kass\u00e1k ekkori n\u00e9zetei szerint “menn\u00e9l k\u00f6zelebb \u00e1ll valami az abszol\u00fat m\u0171v\u00e9szihez, ann\u00e1l kevesebb benne az \u00e9rtelemmel f\u00f6lfoghat\u00f3 tartalom”. Mindez term\u00e9szetesen a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sokban is t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt., nem csak a k\u00f6lt\u0151i gyakorlatban. Ekkor robbant ki a Kass\u00e1k \u00e9s N\u00e9meth Andor (ebben az id\u0151ben a “B\u00e9csi Magyar \u00dajs\u00e1g” vezet\u0151 kritikusa) valamint Kass\u00e1k \u00e9s Bal\u00e1zs B\u00e9la k\u00f6z\u00f6tti vita, amiben nem kis szerepe volt az eml\u00edtett folyamatnak. A vita lapja azonban a \u00b4tradici\u00f3\u00b4 k\u00e9rd\u00e9se lett. Kass\u00e1k ekkor m\u00e1r a m\u0171v\u00e9szt tette me abszol\u00fatumm\u00e1, \u00e9s vele azonos\u00edtotta a vil\u00e1got. Ennek megfelel\u0151en az \u00b4\u00faj vil\u00e1g \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez\u00b4 nem volt sz\u00fcks\u00e9g a trad\u00edci\u00f3ra, hiszen a \u00b4m\u0171v\u00e9sz\u00b4, mint \u00f6nmag\u00e1val-azonoss\u00e1g, \u00e1thidalta ezt a probl\u00e9m\u00e1t. A vita nyom\u00e1n 1921-ben Kass\u00e1k ad absurdum vitte az el\u0151bbi gondolatot. R\u00e9ginek \u00e9s \u00fajnak nincs t\u00f6bb\u00e9 \u00e9rtelme, a kett\u0151 ugyanaz, \u00f6r\u00f6k\u0151l fogva \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3. “A m\u0171v\u00e9szetnek nincsenek k\u00f6r\u00fcl\u00edrhat\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyei, mert \u0151 maga egy \u00e9s mindent \u00e1tfog\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny.” <\/p>\n\n\n\n A konstruktivista szakasz (1922-t\u0151l) hozta meg el\u0151sz\u00f6r az \u00f6sszegez\u00e9s ig\u00e9ny\u00e9t, ekkor fordult Kass\u00e1k, a teoretikus, el\u0151sz\u00f6r egy fel\u0151d\u00e9svonal felv\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9ny\u00e9vel a m\u00falt (de tkp. a saj\u00e1t m\u00faltja!) fel\u00e9. Ekkort\u00f3l v\u00e1lt egyre ink\u00e1bb a t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00falt (a prolet\u00e1rdiktat\u00fara) probl\u00e9m\u00e1v\u00e1, ill. \u00fajabb n\u00e9zetek kiindul\u00f3pontj\u00e1v\u00e1. Ekkort\u00f3l v\u00e1lt a \u00b4p\u00e1tosz\u00b4 (ld. expresszionizmus) egy\u00e9rtelm\u0171en\u0171en negat\u00edvv\u00e1, \u00e9s kapott az \u00b4er\u0151\u00b4 \u00e9s \u00b4\u00e9rz\u00e9s\u00b4 (a tud\u00e1ssal szemben) egyre jelent\u0151sebb szerepet. A \u00b4nevel\u00e9s\u00b4 (a \u00b4t\u00f6meg\u00b4 nevel\u00e9se a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal) gondolat\u00e1nak er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel a m\u0171vek befogad\u00e1s\u00e1nak a probl\u00e9m\u00e1ja is el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt. 1920-ban a befogad\u00e1s kass\u00e1ki s\u00e9m\u00e1ja a k\u00f6vetkez\u0151 volt: egy irracion\u00e1lis hat\u00e1sra (m\u0171) egy pozit\u00edv (az \u00b4egyens\u00faly\u00b4 v\u00e1gya; t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmus) befogad\u00f3i v\u00e1lasz. 1923-ban Kass\u00e1k a befogad\u00e1s folyamat\u00e1t m\u00e1r r\u00e9szletesebben t\u00e1rgyalta, \u00e9s ugyanakkor a saj\u00e1t \u00b4elm\u00e9let\u00e9n\u00b4 bel\u00fcl \u00f6nellentmond\u00e1sba ker\u00fclt. A m\u0171 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz \u00e1tvette az eszt\u00e9tika \u00e1ltal\u00e1nosan haszn\u00e1lt \u00b4tartalom \u00e9s forma\u00b4 terminus\u00e1t, de ezeket a fogalmakat kass\u00e1ki jelent\u00e9sben haszn\u00e1lta. a \u00b4forma\u00b4 a m\u0171 eg\u00e9sz\u00e9t jelentette Kass\u00e1k sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ban (“formaharm\u00f3nia”) , a \u00b4tartalmat\u00b4 pedig “a kor filoz\u00f3fiai, gazdas\u00e1gi, politikai \u00e9let szintj\u00e9n \u00e9l\u0151 ember” adta. A kett\u0151 egym\u00e1shoz val\u00f3 viszonya egyfajta mechanikus le\u00edr\u00e1son t\u00fal mindenesetre tiszt\u00e1zatlan maradt.) Ebb\u0151l k\u00f6vetkezett Kass\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra: “A mai m\u0171v\u00e9szetet csak az foghatja f\u00f6l, aki a m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 mai embert meg\u00e9rti, s v\u00e9rbeli rokonnak \u00e9rzi. Komoly kritik\u00e1val az impresszionizmus csak az impresszionizmus m\u00e9reteivel (!) volt lem\u00e9rhet\u0151, a konstruktivizmus csakis e konstrukt\u00edv \u00e9letfelfog\u00e1s, vil\u00e1gszeml\u00e9let m\u00e9r\u0151eszk\u00f6zeivel m\u00e9rhet\u0151 f\u00f6l. ” (A konstruktivizmusr\u00f3l)<\/em> A kass\u00e1ki gyakorlat azonban azt mutatta, hogy Kass\u00e1k akkor elemzi behat\u00f3an, fogalmilag tiszt\u00e1zottabban az egyes ir\u00e1nyzatokat, amikor m\u00e1r nem \u00b4bel\u00fcl\u0151l\u00b4 \u00edt\u00e9lkezik, hanem meghaladta azokat. <\/p>\n\n\n\n 1923-ban ker\u00fclt m\u0171v\u00e9szet \u00e9s politika egym\u00e1ssal szembe a kass\u00e1ki te\u00f3ri\u00e1ban, innen t\u00e1pl\u00e1lkozott az \u00e9les proletkult<\/em> elleness\u00e9ge, \u00e9s tal\u00e1n ide vezethet\u0151 vissza az is, hogy Kass\u00e1k ekkor a konstruktivizmus fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben v\u00e1laszutat l\u00e1tott: egyr\u00e9szt a “m\u00e9rn\u00f6ki, spekulat\u00edv dilettantizmus”, m\u00e1sr\u00e9szt az “\u00f6nmag\u00e1hoz” (?) vezet\u0151 \u00fat, a nem praktikus be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t (amely ut\u00f3bbit Kass\u00e1k v\u00e1lasztotta).<\/p>\n\n\n\n \u00c9rdemes odafigyelni Kass\u00e1k 20-as \u00e9vekben \u00edrt n\u00e9met nyelv\u0171 cikkeire, amelyekben sokszor tiszt\u00e1bb fogalmakkal dolgozik, mint a magyar olvas\u00f3knak sz\u00e1nt tanulm\u00e1nyokban. A Rechenschaft (\/Sz\u00e1mad\u00e1s, 1923) c. cikkben m\u00e1r megszor\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl fogalmaz\u00f3dott meg a (kass\u00e1ki meghat\u00e1roz\u00e1sban) m\u0171v\u00e9szet nem-\u00e9rtelmi, intuit\u00edv jellege. Az F. T. Marinetti<\/em> (1925) c. (szint\u00e9n n\u00e9met nyelv\u0171) cikkben hat\u00e1rozta meg Kass\u00e1k el\u0151sz\u00f6r , hogy mit \u00e9rtett \u0151 a \u00b4kollekt\u00edv individuum\u00b4 (eredetileg nietzschei ) fogalm\u00e1n. Ugyanebben a cikkben a m\u0171v\u00e9szet feladat\u00e1t pedig \u00fagy defini\u00e1lta, hogy az nem m\u00e1s, mint a “vil\u00e1g \u00e1ltalunk ismert t\u00e1rgyaihoz \u00e9s t\u00e9nyeihez valami pluszt (?) tenni”. A m\u0171v\u00e9szet teh\u00e1t ebben az \u00e9rtelemben nem a megismer\u00e9s, hanem a teremt\u00e9s aktusa, a m\u0171v\u00e9sz nem \u00e1br\u00e1zol\u00f3, a vil\u00e1got meg\u00e9rt\u0151 egy\u00e9n, hanem \u00edt\u00e9lkez\u0151, a vil\u00e1gnak t\u00f6rv\u00e9nyt ad\u00f3 individuum (“erk\u00f6lcsi individuum”); a m\u0171 befogad\u00e1sa pedig nem m\u00e1s, mint ennek a t\u00f6rv\u00e9nynek igazol\u00e1sa a \u00b4j\u00f3 \u00b4 ill. \u00b4rossz\u00b4 etikai kateg\u00f3ri\u00e1kban. .<\/p>\n\n\n\n 1926-t\u00f3l – els\u0151sorban az ipari formatervez\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra – a \u00b4funkci\u00f3 \u00b4 lett az alapvet\u0151 kateg\u00f3ria Kass\u00e1l elm\u00e9leti gondolkod\u00e1s\u00e1ban. Ebb\u0151l a fogalomb\u00f3l igyekezett sz\u00e1rmaztatni a (szint\u00e9n \u00fajonnan felvett) \u00b4sz\u00e9p\u00b4-et is. Kass\u00e1k ezeket a korai (1916-28) n\u00e9zeteit vallotta l\u00e9nyeg\u00e9ben a k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n is. Tal\u00e1n annyit hozz\u00e1f\u0171zhetn\u00e9nk m\u00e9g ehhez, hogy ezek az \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 rendszert am\u00fagy sem alkot\u00f3 n\u00e9zetek egyes mozzanatai, aspektusai a t\u00f6rt\u00e9nelem egyes konkr\u00e9t pillanataiban feler\u0151s\u00f6dtek, \u00edgy pl. a 30-as \u00e9vekben (1931-ben \u00e9s 1939-ben) a fasizmus eur\u00f3pai el\u0151ret\u00f6r\u00e9se idej\u00e9n a futurizmus<\/em> kritikai \u00f6sszegez\u00e9se, ugyancsak ezekben a v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3 id\u0151kben a m\u0171v\u00e9sz-t\u00f6meg szemben\u00e1ll\u00e1s ism\u00e9telt hangs\u00falyoz\u00e1sa, illetve a nevel\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se stb.<\/p>\n\n\n\n Kass\u00e1k p\u00e1lyaindul\u00e1s\u00e1nak (expresszionizmus<\/em>, futurizmus<\/em>) \u00e9s az \u00b4\u00faj Kass\u00e1k fel\u00e9 vezet\u0151 \u00b4 \u00fat (dadaizmus<\/em>, konstruktivizmus<\/em>, k\u00e9s\u0151bb sz\u00fcrrealista elemek is) “eredm\u00e9nyei egy \u00e1tmeneti kor ir\u00e1nyt mutat\u00f3 dokumentumai” (Kass\u00e1k), b\u00e1r ezeknek a dokumentumoknak a k\u00f6zread\u00e1sa, \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se nem els\u0151sorban ahhoz j\u00e1rul hozz\u00e1, hogy helyes k\u00e9pet kapjunk egy olyan ellenmond\u00e1sokkal terhes kor szellemi \u00e9let\u00e9r\u0151l, mint amilyen a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak volt, hanem hogy k\u00e9pet kapjunk Kass\u00e1k Lajos eszmei-\u00edr\u00f3i fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Kass\u00e1knak a kritikusnak a munk\u00e1it Ferencz Zsuzsa szerkeszt\u00e9s\u00e9ben kapja k\u00e9zhez az olvas\u00f3. Kass\u00e1k, a kritikus nem jelenti Kass\u00e1knak az avantg\u00e1rd k\u00f6lt\u0151nek a realista korrekci\u00f3j\u00e1t, mint ahogy Ag\u00e1rdi P\u00e9ter v\u00e9li (“Kritika”,1977\/3) vagy mint ahogy Ferencz Zsuzsa szerkeszt\u0151i t\u00f6rekv\u00e9seib\u0151l tudatosan vagy \u00f6ntudatlanul kit\u0171nik. Gondoljunk csak arra, hogy Kass\u00e1k k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 st\u00edlusban (egy \u00b4avantgarde\u00b4 \u00e9s egy \u00b4realista\u00b4) \u00edrt m\u0171ve (M\u00e1gly\u00e1k \u00e9nekelnek<\/em>, Egy ember \u00e9lete)<\/em> l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanazt mondja. Amit Kass\u00e1k az adott korban k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1saiban meg\u00edrt, azt (absztrakt, konstrukt\u00edv) festm\u00e9nyeivel is igyekezett megval\u00f3s\u00edtani, \u00e9s mindez vonatkozik term\u00e9szetesen Kass\u00e1k irodalmi kritik\u00e1i \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szete k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sre is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mindezen megnyilatkoz\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt mindig egy adott (kass\u00e1ki) \u00b4embertartalom\u00b4 h\u00faz\u00f3dik meg, \u00e9s amikor Kass\u00e1k pl. Gorkijr\u00f3l vagy ak\u00e1r Jack Londonr\u00f3l \u00edr, akkor els\u0151sorban az \u00f6nmag\u00e1val rokon, a konkr\u00e9t m\u0171veken t\u00fali \u00b4embertartalmat\u00b4, saj\u00e1tos erk\u00f6lcsis\u00e9get keresi. Ez a saj\u00e1tos kass\u00e1ki \u00b4embertartalom\u00b4 teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy a kritika ter\u00fclet\u00e9n ugyanazt a fejl\u0151d\u00e9st nyomon k\u00f6vethess\u00fck, mint amit Kass\u00e1k a sz\u00e9pirodalomban \u00e9s fest\u00e9szetben megtett. Annak a lehet\u0151s\u00e9ge, hogy az olvas\u00f3 minderr\u0151l \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet kapjon, meglenne, hiszen a szerkeszt\u0151 sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 forr\u00e1sra t\u00e1maszkodva (k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hazai \u00e9s emigr\u00e1ns foly\u00f3iratok \u00e9s k\u00f6nyvek, valamint k\u00e9ziratok) gy\u0171jti \u00f6ssze a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb cikkeket. Sajn\u00e1latos azonban, hogy (\u00e9s itt nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a szerkeszt\u0151 nem ismerne bizonyos forr\u00e1sokat) nem egy-kett\u0151, de egy eg\u00e9sz sor , Kass\u00e1k Lajos helyes meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l nagyon fontos alapvet\u0151 cikk, tanulm\u00e1ny maradt ki a v\u00e1logat\u00e1sb\u00f3l, els\u0151ssorban a Csavarg\u00f3k, alkot\u00f3k<\/em> c. k\u00f6tetben. Ilyen pl. a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl a MA sok cikke: Lev\u00e9l Kun B\u00e9l\u00e1nak a m\u0171v\u00e9szet nev\u00e9ben<\/em> (1919), Lev\u00e9l a magyarorsz\u00e1gi ifj\u00famunk\u00e1sokhoz <\/em>(1920), M\u00e9rleg \u00e9s tov\u00e1bb<\/em> (1922), Vissza a kaptaf\u00e1hoz<\/em> (1923),; a “B\u00e9csi Magyar \u00dajs\u00e1gban ” megjelent Kass\u00e1k-tanulm\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl fontos lett volna mindenekel\u0151tt a Lev\u00e9l a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l I-V.<\/em> (1920), Prolet\u00e1rm\u0171v\u00e9szet<\/em> (1922), Jegyzetek az \u00faj m\u0171v\u00e9szethez <\/em>(1922) stb.<\/p>\n\n\n\n Hi\u00e1nyzanak a k\u00f6tetekb\u0151l az eredetileg nemet nyelven megjelent fontosabb elm\u00e9leti cikkek magyar v\u00e1ltozatai, mint pl. An die K\u00fcnstler aller L\u00e4nder<\/em> (A vil\u00e1g m\u0171v\u00e9szeihez, 1920), ahol Kass\u00e1k a forradalom \u00e9s m\u0171v\u00e9szet viszony\u00e1t taglalja, a Rechenschaft<\/em> (Sz\u00e1mad\u00e1s, 1923) \u00e9s \u00dcber neue Theaterkunst<\/em> (\u00daj sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szetr\u0151l, 1924) a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s m\u0171v\u00e9szet k\u00e9rd\u00e9seivel foglalkozik, \u00e9s az F T. Marinetti <\/em>(1925), ahol Kass\u00e1k (ritka eset!) defini\u00e1lja az \u00e1ltala oly sokszor haszn\u00e1lt \u00b4kollekt\u00edv individuum\u00b4 fogalmat. Sokszor teh\u00e1t a tanulm\u00e1ny c\u00edme nem sokat mond, hiszen pl. az F. T. Marinetti<\/em> cikk nem azonos (\u00e9s ez\u00e9rt nem helyettes\u00edthet\u0151) a k\u00e9s\u0151bbi futurizmus ill. Marinetti-cikkekkel (Marinetti az akad\u00e9mi\u00e1n<\/em> , 1931; A 30 \u00e9ves futurizmus<\/em>, 1939). Ezenk\u00edv\u00fcl hi\u00e1nyolni lehet, hogy a “Munk\u00e1ban” megjelent cikkek k\u00f6z\u00fcl is nagyon keveset vettek fel a k\u00f6tetekbe. A tendencia e m\u00f6g\u00f6tt, \u00fagy t\u0171nik, nyilv\u00e1nval\u00f3. Csakhogy ne felejts\u00fck el, Kass\u00e1kkal lehet, s\u0151t, kell vitatkoznunk. Nem fogadhat\u00f3 el az a t\u00f6rekv\u00e9s, amely egy sor l\u00e9nyeges dokumentumot figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva igyekszik Kass\u00e1k portr\u00e9j\u00e1t megrajzolni. Kass\u00e1kot hib\u00e1ival egy\u00fctt (legyenek azok b\u00e1rmekkor\u00e1k) kell \u00e9rt\u00e9keln\u00fcnk, \u00e9s nem szabad (egy tal\u00e1n sz\u00edvesebben l\u00e1tott) \u00b4probl\u00e9m\u00e1tlan\u00b4, \u00b4realista\u00b4 Kass\u00e1k k\u00e9pet rajzolnunk. A szerkeszt\u0151 dics\u00e9ret\u00e9re legyen mondva azonban, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti cikkek v\u00e1logat\u00e1sa sor\u00e1n jobban igyekezett az im\u00e9nt eml\u00edtett \u00b4Kass\u00e1k-korrekci\u00f3t\u00b4 elker\u00fclni. B\u00e1r azt is meg kell jegyezni, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sok eset\u00e9ben k\u00f6nnyebb dolga volt. Ezenk\u00edv\u00fcl a v\u00e1logatott anyag rendszerez\u00e9se is szerencs\u00e9sebb ebben a k\u00f6tetben, hiszen az egyes cikkek els\u0151sorban a kronol\u00f3gia szerint k\u00f6vetkeznek, \u00edgy l\u00e9nyeg\u00e9ben elker\u00fclhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a k\u00f6zvetlen ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s, mint ami pl a Csavarg\u00f3k, alkot\u00f3k<\/em> k\u00f6tetben sajnos gyakori. (Ady-, J\u00f3zsef Attila-, Szab\u00f3 Dezs\u0151-cikkek stb.). Sajn\u00e1lhatjuk, hogy Kass\u00e1k sz\u00ednh\u00e1zkritik\u00e1it (az \u00c9lj\u00fcnk a mi id\u0151nkben c. k\u00f6tetben megjelent egyetlen, b\u00e1r nagyon jelent\u0151s cikk, Az \u00faj sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szet\u00e9rt<\/em> kiv\u00e9tel\u00e9vel) egyik k\u00f6tet sem v\u00e1llalja fel. Ez a sz\u00edn mindenk\u00e9ppen hi\u00e1nyzik az egy\u00e9bk\u00e9nt mindenre (f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s, \u00e9p\u00edt\u00e9szet, fest\u00e9szet, szobr\u00e1szat, film, k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szet, rekl\u00e1m, pedag\u00f3gia) kiterjed\u0151 v\u00e1logat\u00e1sb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Kisebb szerkeszt\u00e9si hib\u00e1i ellen\u00e9re is jelent\u0151s munk\u00e1kkal gazdagodtunk, nem az\u00e9rt, mintha Kass\u00e1k \u00b4kritikai \u00e9rt\u00e9krendje\u00b4 “m\u00e9g t\u00e9ved\u00e9seiben is rokonszenvesebb volna” , mint a “mindenkir\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171en \u00e9s impresszionisztikusan sz\u00e9pet fogalmoz\u00f3k lefel\u00e9 nivell\u00e1l\u00f3 panteonja” (Ag\u00e1rdi P\u00e9ter), hanem mert ez a v\u00e1logat\u00e1s az ig\u00e9nyt felt\u00e9tlen felkelti benn\u00fcnk, hogy Kass\u00e1kot, a “kegyetlen\u00fcl megform\u00e1lt embert” helyesen megismerj\u00fck.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" In: Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6zlem\u00e9nyek (ItK), Bp., 1980\/2.228-231. Nem t\u00falz\u00e1s tal\u00e1n, ha azt \u00e1ll\u00edtjuk, hogy Kass\u00e1k-renesz\u00e1nszt \u00e9l\u00fcnk. Hosszas hallgat\u00e1s ut\u00e1n, valamint az ut\u00f3bbi \u00e9vek nagy eszt\u00e9tikai vit\u00e1it k\u00f6vet\u0151en \u00fagy t\u0171nik, hogy hogy a kiad\u00f3k felfedezt\u00e9k Kass\u00e1k Lajost; \u00fajra kiadt\u00e1k n\u00e9h\u00e1ny pr\u00f3zai m\u0171v\u00e9t, \u00f6sszes verseit, a “MA” foly\u00f3iratot teljes eg\u00e9szben. Megszaporodtak a Kass\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1nyok, s\u0151t elk\u00e9sz\u00fclt id\u0151k\u00f6zben … <\/p>\n