A \u201emoderns\u00e9g\u201d els\u0151 hull\u00e1m\u00e1nak egyik meghat\u00e1roz\u00f3 st\u00edlusir\u00e1nya az \u00fan. szimbolizmus<\/em> volt. A megnevez\u00e9s enyh\u00e9n f\u00e9lrevezet\u0151, mert mintha azt sugalln\u00e1, hogy a szimbolizmussal jelenik meg a szimbolikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d, pedig az \u0151si kifejez\u0151eszk\u00f6z, gondoljunk csak pl. n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet\u00fcnk, n\u00e9pdalaink gazdag szimb\u00f3lumvil\u00e1g\u00e1ra. Az viszont bizonyos, hogy a szimbolizmus<\/em> valami eg\u00e9szen \u00faj szimb\u00f3lumrendszert hoz. Hogy mi is ez az \u201e\u00faj\u201c, a n\u00e9vad\u00e1s pillanat\u00e1ban m\u00e9g nem nyilv\u00e1nval\u00f3, ez\u00e9rt is \u00edrja Paul Val\u00e9ry szellemesen mintegy a szimbolista korszakot jellemezve: \u201e A szimbolizmus olyan embereket egyes\u00edtett, akik azt hitt\u00e9k, hogy a szimb\u00f3lum sz\u00f3nak van valami jelent\u00e9se\u201c3<\/sup>A szimbolist\u00e1k val\u00f3j\u00e1ban sokf\u00e9lek\u00e9ppen \u00e9s szabadon defini\u00e1lt\u00e1k a szimb\u00f3lum <\/em>fogalm\u00e1t, nem ritk\u00e1n most\u00e1k \u00f6ssze az alleg\u00f3ri\u00e1val ill. a m\u00edtosszal.<\/p>\n\n\n\n A szimb\u00f3lum jelk\u00e9p<\/em>, r\u00e1ismer\u00e9si jel. A g\u00f6r\u00f6g vil\u00e1gban a sz\u00fcmbolon<\/em> valamif\u00e9le egym\u00e1s mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtott (el\u0151z\u0151leg kett\u00e9v\u00e1gott) t\u00e1rgy lehetett, amelynek egy-egy fel\u00e9t k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szem\u00e9ly \u0151rizhette. A t\u00e1rgy maga volt a jel\u00f6l\u0151, amit viszont jel\u00f6lt, a k\u00e9t \u00f6sszetartoz\u00f3 f\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt megegyez\u00e9ssel j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00edgy a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra nem volt jelent\u00e9se. Ezen a ponton t\u00e9r el alapvet\u0151en a szimb\u00f3lum haszn\u00e1lata az alleg\u00f3ri\u00e1t\u00f3l: am\u00edg az alleg\u00f3ria felid\u00e9z\u0151 funkci\u00f3ja mindenki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvetlen\u00fcl jelent\u0151s, addig a szimb\u00f3lum\u00e9 csakis a beavatottak sz\u00e1m\u00e1ra. Ha pedig figyelembe vessz\u00fck, hogy az Arany J\u00e1nos \u00e1ltal \u00e9szlelt irodalmi szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tt a magyar m\u0171v\u00e9szeti l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d alapvet\u0151en alleg\u00f3rikus, \u00e9s csak k\u00e9s\u0151bb v\u00e1lik l\u00e9nyeg\u00e9ben szimbolikuss\u00e1, akkor meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk az exkluzivit\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba mozdult el. <\/p>\n\n\n\n Ha a magyar szimbolist\u00e1k nem a gazdag n\u00e9pi szimb\u00f3lumrendszerb\u0151l mer\u00edtenek, akkor felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy honnan veszik (\u00e1t) az \u201e\u00faj\u201c vil\u00e1g szimb\u00f3lumait. Ez izgalmas k\u00e9rd\u00e9s, hiszen a szimb\u00f3lumoknak mindig egy adott szimb\u00f3lumrendszerben van m\u00e9lyebb jelent\u00e9s\u00fck, egy m\u00e1s szimb\u00f3lumrendszerb\u0151l tekintve\u00a0 csakis felszines jegyei t\u00e1rulnak fel. Adyn\u00e1l viszonylag k\u00f6nny\u0171 dolgunk van szimbolik\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben.\u00a0 \u0150 maga tematiz\u00e1lta szimb\u00f3lumait a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb form\u00e1ban, hol ellent\u00e9tp\u00e1rokban mint Verecke-D\u00e9v\u00e9ny (\u00e9rtsd: Kelet \u00e9s Nyugat) vagy Szajna \u00e9s Tisza (\u00e9rtsd Nyugat \u00e9s Kelet) vagy ak\u00e1r egyes \u00e9lethelyzetekben mint pl. P\u00e9nz,Szerelem,Hal\u00e1l,Ugar,Pimod\u00e1n stb. Vannak azonban olyan \u201emodern\u201c \u00edr\u00f3ink, akiknek a szimbolik\u00e1ja fel sem t\u0171nik igaz\u00e1n, nemhogy valamik\u00e9ppen \u00e9rtelmezni tudn\u00e1nk. A neh\u00e9zs\u00e9get az jelenti, hogy meg kell tal\u00e1lni azt az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszert, amelyben az egyes szimbolikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek \u00e9rthet\u0151v\u00e9, \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak.<\/p>\n\n\n\n Modern \u00e9let\u00fcnk egyik meghat\u00e1r\u00e1z\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9g (ill. annak radik\u00e1lisabb megjelen\u00e9se az illumin\u00e1tusok).\u00a0 A szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holyok messze\u00e1gaz\u00f3, j\u00f3l szervezett\u00a0 \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \u00e9rtelmezhet\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel kapcsolatosan itt csak k\u00e9t elemet emeln\u00e9nk ki: a titokzatoss\u00e1got \u00e9s a szimbolikus vil\u00e1gszeml\u00e9letet. A k\u00e9t elem pedig \u00f6sszhangban van egym\u00e1ssal. Az, hogy a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9g val\u00f3s\u00e1gos sz\u00e1nd\u00e9kai t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 val\u00f3ban rejtve maradhatnak, nem kis m\u00e9rt\u00e9kben szimb\u00f3lumrendszer\u00e9nek (is) k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Ennek alapelemei a sz\u00e1mok (pl. 3, 33, 6, 66 stb), a kocka (cubus), a f\u00e9ny kiemelt, szimbolikus jelent\u00e9se (Lucifer; Nap,Arany, Kelet \u00e9s az \u00e9gt\u00e1jak \u00e1ltal\u00e1ban), a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 beavat\u00e1si szertart\u00e1sok jelent\u0151s\u00e9ge, a tanul\u00f3-inas-mester h\u00e1rmas szint\u0171 t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9si modell, ami m\u00f6g\u00f6tt szimbolikusan felt\u00e1rul maga az \u00e9letkor tagol\u00e1sa (fiatal-feln\u0151tt-\u00f6reg vagy \u00e9ppen sz\u00fclet\u00e9s-\u00e9let-hal\u00e1l) , a beavat\u00e1si szertart\u00e1s eszk\u00f6zei: a k\u00f6t\u00e9ny, m\u00e9r\u0151\u00f3n \u00e9s ac\u00e9lkan\u00e1l (ami \u00e9rdekes m\u00f3don hasonl\u00edt majd a kommunista szimbolik\u00e1ban a kalap\u00e1csra) stb.<\/p>\n\n\n\n T\u00f6bb \u00edr\u00f3nk, k\u00f6lt\u0151nk tagja volt valamely szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holynak, \u00edgy bizonyos, hogy a p\u00e1holymunk\u00e1ban elsaj\u00e1t\u00edtott szimb\u00f3lumvil\u00e1g k\u00f6zvetlen\u00fcl utat tal\u00e1lt m\u0171veikbe. Szinte a teljes \u201emodern\u201c magyar irodalommal tal\u00e1lkozhatunk valamely p\u00e1holy tags\u00e1gi list\u00e1j\u00e1n, \u00edgy Ady Endre (\u00e9s legk\u00f6zvetlenebb bar\u00e1tja \u00e9s k\u00e9s\u0151bb \u00e9letrajz\u00edr\u00f3ja B\u00f6l\u00f6ni Gy\u00f6rgy, valamint az Ady-versek megzen\u00e9s\u00edt\u0151je Reinitz B\u00e9la), Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 \u00e9s unokatestv\u00e9re Cs\u00e1th G\u00e9za, Ignotus (a Nyugat egyik alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s szerkeszt\u0151je), Karinthy Frigyes pl. mind szabadk\u0151m\u0171vesek\u00a0 voltak. Ennek ismeret\u00e9ben m\u00e9lyebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben \u00e9rtelmezhet\u0151 Kosztol\u00e1nyi kulcs<\/strong> szimb\u00f3luma (A kulcs <\/em>c. novella4<\/sup>) mint beavat\u00e1si szertart\u00e1s. L\u00e1ncvers<\/em>-e (1917) pedig nyiltan felfedi a l\u00e1nc <\/strong>\u00faj jelent\u00e9s\u00e9t, ami nem a szabads\u00e1gra (annak kiv\u00edv\u00e1s\u00e1ra) utal\u00f3 szimb\u00f3lum imm\u00e1r (mint pl. kor\u00e1bban Pet\u0151fin\u00e9l), hanem\u00a0 a p\u00e1holyban \u00f6sszeforrott testv\u00e9ris\u00e9g kifejez\u0151d\u00e9se: \u201eTestv\u00e9rek-: itt egy l\u00e1ncc\u00e1 \u00f6sszeforrva,\/melynek minden egyes szeme l\u00e9lek\/\u00e9s minden kapcsa sz\u00edv(..<\/em>.<\/em>)<\/em>\u201c5<\/sup><\/p>\n\n\n\n Kass\u00e1k Lajos, aki baloldali elk\u00f6telezetts\u00e9ge ellen\u00e9re nem l\u00e9pett ugyan be a kommunista p\u00e1rtba, f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9re b\u00fcszke volt, 1946-ban szabadk\u0151m\u0171ves lett. A l\u00e1nc-szimb\u00f3lum n\u00e1la a k\u00f6vetkez\u0151 kifejtett jelent\u00e9ssel t\u0171nik fel: \u201e(…)\u00f6nmagunk parancsa, hogy j\u00e1rnunk kell az utat, az \u00e1rv\u00e1k \u00e9s \u00f6zvegyek \u00fatj\u00e1t, mely a beteljesed\u00e9sek\/orsz\u00e1g\u00e1ba vezet<\/em>.\u201d (Elszak\u00edtatlan l\u00e1nc<\/em>)6 <\/sup>Kass\u00e1k eg\u00e9sz alkot\u00f3i p\u00e1ly\u00e1ja a valami \u00fajat teremt\u00e9s jegy\u00e9ben bontakozik ki, eleinte hom\u00e1lyos c\u00e9llal, de hamarosan egyre vil\u00e1gosabb ir\u00e1nyults\u00e1ggal. \u00c9p\u00edt\u0151 l\u00e9lek<\/em> c. vers\u00e9ben a j\u00f6v\u0151k\u00e9p a szabadk\u0151m\u0171ves eszmeis\u00e9g felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1ban mutatkozik meg: \u201eNem \u00e1lmodni szeretn\u00e9m a j\u00f6v\u0151t \/ hanem \u00e9p\u00edteni fokr\u00f3l fokra \/ der\u00e9k k\u0151m\u0171ves szeretn\u00e9k lenni \/ m\u00e9r\u0151\u00f3nnal \u00e9s ac\u00e9lkan\u00e1llal<\/em>\u201c 7<\/sup><\/p>\n\n\n\n M\u00e1rai S\u00e1ndorr\u00f3l nem tudhatjuk bizonyosan, hogy szabadk\u0151m\u0171ves volt-e, de ha pl. egy kor\u00e1bbi, A gyerty\u00e1k csonkig \u00e9gnek<\/em> (1942) 8 <\/sup>c. reg\u00e9ny\u00e9t alaposabban megvizsg\u00e1ljuk, val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthetj\u00fck a felt\u00e9telez\u00e9st. <\/p>\n\n\n\n Els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra a reg\u00e9ny egy hat\u00e1sos eszk\u00f6z\u00f6kkel elbesz\u00e9lt saj\u00e1tos szerelmi h\u00e1romsz\u00f6g le\u00edr\u00e1sa, \u00fagy, hogy alig t\u00f6rt\u00e9nik valami. Ami t\u00f6rt\u00e9nik, amit a sujet<\/em> el\u00e1rul, az – mondhatn\u00e1nk – a mesteri szerkeszt\u00e9s ellen\u00e9re is ban\u00e1lis, sokszor \u00fan. ponyvareg\u00e9nyekben is megtal\u00e1lhat\u00f3. Ha azonban elt\u00e1volodunk a t\u00f6rt\u00e9nett\u0151l, a m\u0171 felsz\u00edn\u00e9t\u0151l, \u00e9s a h\u00e1rom szerepl\u0151 Henrik, Konr\u00e1d \u00e9s Krisztina egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t kutatjuk \u00fagymond a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt, a m\u0171 \u00e9rtelme m\u00e9lyebb dimenzi\u00f3t kap, s\u0151t az is \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy bizonyos tekintetben A gyerty\u00e1k csonkig \u00e9gnek<\/em> kulcsfontoss\u00e1g\u00fa m\u0171 M\u00e1rai meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n \u201eAz ember mindig tudja az igazat, azt a m\u00e1sik igazs\u00e1got, melyet a szerep, a jelmezek, az \u00e9let helyzetei eltakarnak<\/em>\u201c 9<\/sup>– mondja az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9s val\u00f3ban a l\u00e9nyegest a m\u00f6g\u00f6ttesben, a ki nem mondottban vagy kimondhatatlanban \u00e9rezz\u00fck. A kimondhatatlan<\/em> pedig a m\u0171 m\u00e9lyl\u00e9lektani r\u00e9tege, annak a meg\u00e9rt\u00e9se, hogy mi a Henrik \u00e9s Konr\u00e1d k\u00f6z\u00f6tti konfliktus igazi term\u00e9szete, mi\u00e9rt emeli Konr\u00e1d a pusk\u00e1t egykori bar\u00e1tj\u00e1ra, \u00e9s mi Krisztina val\u00f3di szerepe kett\u0151j\u00fck kapcsolat\u00e1ban. Ez a k\u00e9rd\u00e9s a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s szintj\u00e9n nem megv\u00e1laszolhat\u00f3, \u00e9rthetetlen, \u00e9s ez teszi a reg\u00e9nyt nyugtalan\u00edt\u00f3 olvasm\u00e1nny\u00e1. Elrejtve, nagyon m\u00e9lyen benne van M\u00e1rai S\u00e1ndor \u00e9let\u00e9nek \u00e9s irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek eg\u00e9sz rejt\u00e9lye. Ez a rejt\u00e9ly pedig az \u00e9letrajzban gy\u00f6kerez\u0151 \u00e9lm\u00e9nye a szenved\u00e9lynek, ami M\u00e1rain\u00e1l mindig puszt\u00edt\u00f3, f\u00e9lelmet kelt\u0151, mag\u00e1nyba k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 betegs\u00e9g, amit csakis a gondolkod\u00e1s racion\u00e1lis fegyelm\u00e9vel, a vil\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1ssal, valamif\u00e9le aszk\u00e9tikus munkav\u00e1ggyal lehet ha nem is legy\u0151zni, de megf\u00e9kezni.<\/p>\n\n\n\n Henrik \u00e9s Konr\u00e1d a l\u00e9lek ellentmond\u00e1sos, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1t p\u00e9ld\u00e1zza, viszonyuk egym\u00e1shoz nem dialogikusan egyidej\u0171, hanem monologikusan egym\u00e1s ut\u00e1ni. A Konr\u00e1d k\u00e9pviselte \u00e9letelv \u00b4tal\u00e1lkoz\u00e1sukban\u00b4m\u00e1r mint meghaladott van csak jelen. A szenved\u00e9ly fiatalkori t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t mint valami gyilkos fenyeget\u00e9st (erre utal az \u00f6l–\u00f6lel sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k is) az \u00f6regkor rendszer\u0171 v\u00e9dekez\u00e9s\u00e9vel szor\u00edtotta vissza, ami a mag\u00e1ny v\u00e1llal\u00e1s\u00e1t, a lemond\u00e1st jelentette. Krisztina szerepe ebben a viszonyban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a szenved\u00e9ly megtestes\u00edt\u00e9se, a hozz\u00e1 val\u00f3 mindenkori viszony egyben a k\u00e9t magatart\u00e1s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t is mutatja: a k\u00f6zvetlen \u00e9rz\u00e9kis\u00e9get amely a k\u00e1oszt \u00e9s a kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1got involv\u00e1lja, ill. a t\u00e1vols\u00e1got tart\u00f3 fegyelmet, aminek egyik jellegzetess\u00e9ge pl. hogy Henrik \u00e9s Krisztina napl\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban \u00e9rintkeznek egym\u00e1ssal noha fizikai \u00e9rtelemben egym\u00e1s mellett \u00e9lnek.<\/p>\n\n\n\n Ez l\u00e9nyeg\u00e9ben M\u00e1rai S\u00e1ndor \u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak legm\u00e9lyebb \u00e9s legnagyobb hat\u00e1s\u00fa \u00e9lm\u00e9nye.: szenved\u00e9ly<\/strong> \u00e9s rend<\/strong> konfliktusa, amit \u00fagy t\u0171nik l\u00e9nyeg\u00e9ben soha nem tudott v\u00e9glegesen lez\u00e1rni, \u00fajra \u00e9s \u00fajra megk\u00eds\u00e9relte megfogalmazni, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl mindig el\u00e9gedetlen maradt az eredm\u00e9nnyel.<\/p>\n\n\n\n Hogy honnan j\u00f6n a szenved\u00e9lynek ez a mindent meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s puszt\u00edt\u00f3 \u00e9lm\u00e9nye, val\u00f3j\u00e1ban titok maradt. Annyit tudhatunk fel\u0151le, amit M\u00e1rai \u00e9letrajzi jelleg\u0171 ir\u00e1saiban el\u00e1rult illetve amire m\u0171veinek sokszor bonyolult k\u00e9plete k\u00f6vetkeztetni enged. <\/p>\n\n\n\n A reg\u00e9nynek van azonban egy m\u00e1sik titokzatos r\u00e9tege is, ami M\u00e1rai v\u00e9lhet\u0151 szabadk\u0151m\u0171ves k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9vel hozhat\u00f3 kapcsolatba. Kit\u00e9rhetn\u00e9nk a bonyolult sz\u00e1mmisztik\u00e1ra is, de tal\u00e1n k\u00f6nnyebb mindezt bizony\u00edtani azzal a r\u00f6vid le\u00edr\u00f3 r\u00e9sszel, amikor a t\u00e1bornok (Henrik) ved\u00e9g\u00e9t (Konr\u00e1dot) az \u00e9tkez\u0151be vezeti, \u00e9s ott egyfajta \u201eszimbolikus\u201c t\u00e9rben vacsor\u00e1znak, besz\u00e9lgetnek:<\/p>\n\n\n\n \u201eA hossz\u00fa asztaln\u00e1l \u00fclnek, a nagy \u00e9tkez\u0151ben, melyet Krisztina hal\u00e1la \u00f3ta nem l\u00e1togatott vend\u00e9g. A terem, ahol \u00e9vtizedeken \u00e1t nem eb\u00e9delt senki, olyan, mint egy m\u00fazeum terme, ahol b\u00fatorokat \u00e9s haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakat \u0151riznek, egy let\u0171nt korszak jellegzetes m\u0171t\u00e1rgyait. A falakat r\u00e9gi francia famunka bor\u00edtja, a b\u00fatorok Versaillesb\u0151l val\u00f3k. A hossz\u00fa asztal k\u00e9t v\u00e9giben \u00fclnek, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a feh\u00e9r damaszttal bor\u00edtott t\u00e9rs\u00e9g k\u00f6zep\u00e9n, krist\u00e1ly\u00fcvegben orchide\u00e1k. A vir\u00e1gd\u00edszt n\u00e9gy porcell\u00e1n szoborm\u0171 \u00f6vezi, a s\u00e9vres-i gy\u00e1r n\u00e9gy remeke, \u00c8szak, D\u00e9l, Kelet \u00e9s Nyugat kecses m\u0171v\u00e9szi megjelen\u00edt\u00e9se. A t\u00e1bornok el\u0151tt Nyugat jelk\u00e9pe \u00e1ll, Konr\u00e1d el\u0151tt Kelet: a vigyorg\u00f3 kis szerecsen, tev\u00e9vel \u00e9s p\u00e1lm\u00e1val. Porcell\u00e1n gyertyatart\u00f3k sorakoznak az asztalon, vastag, k\u00e9k templomi gyerty\u00e1kkal. Csak a szoba n\u00e9gy sark\u00e1ban vil\u00e1g\u00edtanak m\u00e9g elrejtett f\u00e9nyek. A gyerty\u00e1k magas l\u00e1nggal lobognak, a szoba csaknem f\u00e9hom\u00e1lyos<\/em>.\u201c 10<\/sup><\/p>\n\n\n\n Sok minden felt\u0171nik ebben a saj\u00e1tos le\u00edr\u00e1sban, a n\u00e9gyes sz\u00e1m kiemelt szerepe, a teve, p\u00e1lma \u00e9s szerecsen a piramist involv\u00e1lja, a f\u00e9ny, a gyertya ,de mindenek el\u0151tt az \u00e9gt\u00e1jak szimbolikus jelent\u00e9se. R\u00f6viden azt mondhatjuk, hogy itt tkp. a szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holymunka id\u00e9z\u0151dik fel. Ezen r\u00edtus szerint a \u201enagymester\u201c helye a Kelettel szembeni f\u0151hely. A fikt\u00edv t\u00f6rt\u00e9netben Konr\u00e1d (a szenved\u00e9ly, a titkolni val\u00f3, a kisz\u00e1m\u00edthatatlan \u00e9s kiismerhetetlen) foglalja el azt a helyet. \u00cdgy k\u00f6t \u00f6ssze M\u00e1rai v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk szerint k\u00e9t \u201etitkot\u201c ebben a szimb\u00f3lumban, az egyik a mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1ra (szerelmi \u00e9let), a m\u00e1sik pedig a vil\u00e1gszeml\u00e9letre ill. a t\u00e1rsas\u00e1gi kapcsolatokra vonatkozik. \u00c9rdekes lenne \u00f6sszevetni a reg\u00e9ny eme aspektus\u00e1t a problematika filmbeli megjelen\u00e9s\u00e9vel, pl. Stanley Kubrik Eyes Wide Shut<\/em> (T\u00e1gra z\u00e1rt szemek<\/em>) c. filmj\u00e9nek (1999) \u201ebeavat\u00e1si\u201c jelenet\u00e9vel. Tal\u00e1n ez az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s v\u00e1lasz lehetne arra a recepci\u00f3eszt\u00e9tikai k\u00e9rd\u00e9sre, hogy pl. N\u00e9metorsz\u00e1gban mi\u00e9rt lett a sz\u00f3banforg\u00f3 reg\u00e9ny az ezredfordul\u00f3n kirobban\u00f3 siker, am\u00edg az 50-es \u00e9vekben gyakorlatilag megbukott. V\u00e1lasz lehetne arra a k\u00e9rd\u00e9sre is, hogy mennyire v\u00e1ltozott meg szellemi vil\u00e1gunk a XXI. sz\u00e1zadba \u00e9rkezv\u00e9n. \u00dagy t\u0171nik, hogy az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket tov\u00e1bbra sem \u00e9rti a nagy t\u00f6bbs\u00e9g, de legal\u00e1bb az a szimb\u00f3lumvil\u00e1g, amivel nemcsak az irodalomban, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a zen\u00e9ben , hanem h\u00e9tk\u00f6znapjaiban is els\u0151sorban k\u00e9pileg (utcai plak\u00e1tok, h\u00edrdet\u00e9sek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00e9di\u00e1k, az egyes konzumcikkek l\u00f3g\u00f3i stb.) tal\u00e1lkozik, imm\u00e1r nem idegenked\u00e9ssel, hanem valamif\u00e9le otthonoss\u00e1g-\u00e9rz\u00e9ssel t\u00f6lti el. <\/p>\n\n\n\n Ma m\u00e1r nem besz\u00e9l\u00fcnk az \u201e\u00edr\u00e1stud\u00f3k \u00e1rul\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u201c, pedig abban kereshet\u0151 k\u00f6zelm\u00faltunk \u00e9s jelen\u00fcnk megannyi probl\u00e9m\u00e1ja. Amit Babits\u00e9k m\u00e9g \u00e9l\u00e9nken megvitattak a Trianon k\u00f6r\u00fcli id\u0151kben, keresve az intellektu\u00e1lis felel\u0151ss\u00e9get az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmai\u00e9rt \u00e9s annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyei\u00e9rt Julien Benda k\u00f6nyve nyom\u00e1n11<\/sup>, az m\u00e1ra \u00fagy t\u0171nik elvesztette \u00e9rdekess\u00e9g\u00e9t. A \u201eszimbolikus paradigmav\u00e1lt\u00e1s\u201c vesz\u00e9lyeit tekintve nem lehet el\u00e9gszer Arany J\u00e1nos korai agg\u00f3dalm\u00e1t eml\u00e9kezet\u00fcnkbe id\u00e9zni:<\/p>\n\n\n\n \u201eK\u00f6lt\u0151 az <\/em>legyen, mi n\u00e9pe, – \/ Mert kiv\u00e1gyni: k\u00e9sz hal\u00e1l.\u201d 12<\/sup><\/p>\n\n\n\n Az \u00e1tvett, sokszor nem is \u00e9rtett, de id\u0151vel megt\u0171rt szimb\u00f3lumok uralma \u00e9let\u00fcnk imm\u00e1r minden ter\u00fclet\u00e9n olyasvalami, mint \u201eGe\u00dfler kalapja\u201c13 <\/sup>: nemcsak az elnyom\u00e1snak szimb\u00f3luma, de mint ilyen megal\u00e1z, elszak\u00edt val\u00f3s \u00e9rt\u00e9keinkt\u0151l, v\u00e9g\u00fcl elpuszt\u00edt.<\/p>\n\n\n\n —<\/p>\n\n\n\n Jegyzetek:<\/p>\n\n\n\n \u00a0 Amikor Arany J\u00e1nos meg\u00edrja a Kozmopolita k\u00f6lt\u00e9szet c. vers\u00e9t\u00a0 1877-ben, azt \u00e9rz\u00e9keli az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt, hogy a magyar irodalomban valami alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6vetkezett be. K\u00f6zelebbr\u0151l \u00e9rinti, hogy mit\u0151l is fordult el az irodalom, mint az, hogy mivel gyarapodott, \u00e9rthet\u0151en, hiszen eg\u00e9sz k\u00f6lt\u0151i szeml\u00e9lete, s\u0151t ember- \u00e9s t\u00e1rsadalomk\u00e9pe k\u00e9rd\u0151jelez\u0151dik meg, ha az akkori \u201emodern\u201c k\u00f6lt\u00e9szet … <\/p>\n\n
.<\/li>\n\n\n\n
<\/li>\n\n\n\n
<\/li>\n\n\n\n
.-magyarul: Az \u00edr\u00e1stud\u00f3k \u00e1rul\u00e1sa.Bp.,1997.(ford. R\u00f3nai Mih\u00e1ly)<\/li>\n\n\n\n