(In: Literatura, Bp.,1982\/2.261-278)<\/p>\n\n\n\n
A m\u0171v\u00e9szet mint probl\u00e9ma<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n A b\u00e9csi MA m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9t a sokf\u00e9les\u00e9g jellemezte, ami jelenti egyr\u00e9szt a le\u00edr\u00f3 terminol\u00f3gia k\u00fcl\u00f6nf\u00e9les\u00e9g\u00e9t, jelenti ugyan akkor a meg\u00edt\u00e9l\u00e9s bizonytalans\u00e1g\u00e1t \u00e9s egyfajta pluralizmust is. Az els\u0151 \u00e9vfolyamok elm\u00e9leti cikkei tulajdonk\u00e9ppen az expresszionista-futurista k\u00f6lt\u0151i-m\u0171v\u00e9szi gyakorlaton alapul\u00f3 \u00e9s m\u00e1r a budapesti peri\u00f3dusban rendszerr\u00e9 \u00f6ssze\u00e1llt \u00e9teleket hangoztatt\u00e1k kisebb-nagyobb hangs\u00falyeltol\u00f3d\u00e1ssal, amelyekben az a felt\u0171n\u0151, hogy sok ponton \u00e9rintkeznek a DER STURM, illetve annak f\u0151szerkeszt\u0151je, H. Walden n\u00e9zeteivel. Walden a budapesti peri\u00f3dusban gyakorolt hat\u00e1st Kass\u00e1kra \u00e9s a M\u00c1ra, B\u00e9csben viszont mindez szembet\u0171n\u0151bb lett: Kass\u00e1k \u00e9s k\u00f6re az aktivizmus<\/em> lej\u00e1rt\u00e1val, a forradalmi optimizmus elt\u0171n\u00e9s\u00e9vel a DER STURM forradalom el\u0151tti peri\u00f3dus\u00e1hoz hasonl\u00f3, a m\u0171v\u00e9szetet abszolutiz\u00e1l\u00f3 szakaszba jutott, am\u00edg a DER STURM a forradalom ut\u00e1n egyre ink\u00e1bb balra fejl\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n Kass\u00e1k \u00e9s k\u00f6re a b\u00e9csi peri\u00f3dusban \u00fagy hat\u00e1rozta meg a m\u0171v\u00e9szetet, hogy az “\u00f6nmag\u00e1t kifejez\u0151 alkot\u00e1s, minden k\u00edv\u00fclr\u0151l meghat\u00e1rozott c\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl”. A m\u0171alkot\u00e1st Kass\u00e1k\u00e9k elk\u00e9pzel\u00e9sei szerint sem m\u00e1s m\u0171alkot\u00e1ssal, sem pedig valamely m\u00e1s objektummal nem lehet \u00f6sszehasonl\u00edtani, \u00f6sszem\u00e9rni, csak a m\u0171 alkot\u00f3ja adhat a m\u0171 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez t\u00e1mpontot. A m\u0171v\u00e9szi produktum abszolutiz\u00e1l\u00e1sa, k\u00edv\u00fcl helyez\u00e9se t\u00e9ren \u00e9s id\u0151n, a recepci\u00f3 oldal\u00e1r\u00f3l szint\u00e9n megk\u00edv\u00e1nja a befogad\u00f3i \u00e1llapot abszolutiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t. : “Aki k\u00f6zel akar f\u00e9rk\u0151zni a m\u0171v\u00e9szethez, az vessen ki mag\u00e1b\u00f3l minden \u00e9rtelmi \u00e9s \u00e9rzelmi konvenci\u00f3t,” azaz teremtsen \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra 0-pontot. Ezen a ponton a MA \u00e9lesen elhat\u00e1rolta mag\u00e1t a Proletkult h\u00edveit\u0151l. Kass\u00e1k szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak legf\u0151bb bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t abban fogalmazta meg, hogy a “proletkultok a politikai p\u00e1rtok fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt \u00e1llnak, s hogy a politikai p\u00e1rt \u00e9ppen mert az \u0151 vezet\u0151ik minden ideg\u00fckkel \u00e9s v\u00e9r\u00fckkel politikusok, a maguk k\u00f6rzet\u00e9ben semmi olyat meg nem engednek \u00e9s \u00e9rthet\u0151en meg sem engedhetnek, ami az \u0151 politikailag be\u00e1ll\u00edtott t\u00f6megeket a pontos s\u00ednekr\u0151l ak\u00e1r \u00e9rz\u00e9sben, ak\u00e1r gondolkod\u00e1sban lekeverhetn\u00e9”.<\/p>\n\n\n\n A MA munkat\u00e1rsainak Proletkult-elleness\u00e9ge azonban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fokozatokat mutatott. Kass\u00e1k volt ebben a k\u00e9rd\u00e9sben a legradik\u00e1lisabb, amikor elm\u00e9leti rendszere bels\u0151 logik\u00e1ja szerint teljess\u00e9ggel elvetette a Proletkult, azaz a prolet\u00e1rm\u0171v\u00e9szet alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t, \u00e1ll\u00edtv\u00e1n, hogy “a m\u0171v\u00e9szet \u00e9ppen hiteless\u00e9g\u00e9n\u00e9l fogva csak egyetemes lehet. \u00c9s csak annyiban harcol oszt\u00e1lyok mellett, amennyiben azok egy magasabb rend\u0171 \u00e9letelgondol\u00e1s alapj\u00e1n dolgoznak”. Uitz B\u00e9la az\u00e9rt l\u00e1tott m\u0171v\u00e9szi tov\u00e1bbfejl\u0151d\u00e9st g\u00e1tl\u00f3 t\u00e9nyez\u0151t a Proletkultban, mert az “a ma vil\u00e1gszeml\u00e9let\u00e9t hangs\u00falyozva r\u00e9gi ki\u00e9lt form\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lja visszaszor\u00edtani az alkot\u00f3 m\u0171v\u00e9szt”. Ehhez k\u00e9s\u0151bb M\u00e1cza J\u00e1nos is csatlakozott: “A Proletkult igazi hivat\u00e1s\u00e1t (…)kiz\u00e1r\u00f3lag a kor nyelv\u00e9n sz\u00f3l\u00f3 , a kor t\u00e9nyeit demonstr\u00e1l\u00f3 \u00faj m\u0171v\u00e9szek teljes\u00edthetik be. Tegnap: akik romboltak; ma: akik \u00e9p\u00edteni fognak.”<\/p>\n\n\n\n Uitz \u00e9s M\u00e1cza kompromisszum\u00e1nak az volt az \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy n\u00e9zeteikkel, vil\u00e1gszeml\u00e9let\u00fckkel nagy r\u00e9szben szembem\u00e1lltak m\u00e1r Kass\u00e1kkal, de k\u00f6zeled\u00e9s\u00fcket a P\u00e1rthoz, illetve a Proletkulthoz g\u00e1tolta m\u00e9g m\u0171v\u00e9szeti hitvall\u00e1suk, ragaszkod\u00e1suk a forradalminak tekintett avantgarde m\u0171v\u00e9szi form\u00e1hoz. Ezzel l\u00e9nyeg\u00e9ben K\u00e1llai Ern\u0151 \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1n voltak, hiszen egyet\u00e9rtettek abban, hogy “a prolet\u00e1ri\u00e1tusnak k\u00f6z\u00e9rthet\u0151, kiv\u00e1lt pedig az \u00faj realizmus m\u00f3dj\u00e1ra v\u00e9gzett \u00e1br\u00e1zol\u00e1s ma csak a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00e9tszerkett\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa lehet”. Kah\u00e1na M\u00f3zes, aki Uitzhoz \u00e9s M\u00e1cz\u00e1hoz hasonl\u00f3an ugyancsak szak\u00edtott Kass\u00e1kkal \u00e9s a b\u00e9csi M\u00c0val a proletkultos be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fanak tekintett EGYS\u00c8G c. foly\u00f3irat munkat\u00e1rsak\u00e9nt m\u0171v\u00e9szeti elk\u00e9pzel\u00e9seit szint\u00e9n az eml\u00edtett kompromisszumos form\u00e1ban jel\u00f6lte meg: “az expresszionista form\u00e1nak a prolet\u00e1rforradalmi tartalomhoz igazod\u00e1sa az EGYS\u00c8G t\u00f6rekv\u00e9se”. Szembet\u0171n\u0151 ugyanakkor, hogy pl. Kah\u00e1na az avatgarde \u00e9s Proletkult \u00f6sszegeztet\u00e9si k\u00eds\u00e9rlete k\u00f6zepette Kass\u00e1kt\u00f3l \u00e9s k\u00f6vetlen h\u00edveit\u0151l elt\u00e9r\u0151en felhagyott az avatgarde tov\u00e1bb k\u00eds\u00e9rletez\u00e9ssel, \u00e9s eg\u00e9szen az avantgarde t\u00f6rekv\u00e9sekkel val\u00f3 teljes szak\u00edt\u00e1sig meg\u00e1llapodott az expresszionizmusn\u00e1l. Ez\u00e9rt t\u0171nhetett a MA f\u0151 ir\u00e1ny\u00e1t \u00e9s az eur\u00f3pai fejl\u0151d\u00e9st tekintve idej\u00e9tm\u00faltnak, amikor Kah\u00e1na M\u00f3zes a MA VI. \u00e9vfolyam\u00e1ban, 1920. v\u00e9g\u00e9n az expresszionizmust vette v\u00e9delm\u00e9be. A MA legt\u00f6bb teoretikusa ekkor m\u00e1r ugyanis az expresszionista korszak v\u00e9g\u00e9t jelezte. M\u00e1cza J\u00e1nos m\u00e9g a forradalom el\u0151tt b\u00edr\u00e1lta a n\u00e9met expresszionizmus \u00f6nk\u00e9nyes formaj\u00e1t\u00e9kait. Kass\u00e1k a b\u00e9csi M\u00c0ban k\u00f6zreadott els\u0151 cikk\u00e9ben meglehet\u0151sen k\u00f6d\u00f6sen fogalmazott, m\u00e9gis l\u00e9nyeg\u00e9ben az expresszionista t\u00falz\u00e1sokat \u00e9s az expresszionista ir\u00e1nyn\u00e9lk\u00fclis\u00e9get tagadta meg: “1920-ban mi t\u00fal vagyunk a mer\u0151ben romantikus magasabbra k\u00edv\u00e1nkoz\u00e1son, v\u00e9rz\u0151 gy\u00f6kerek t\u00e9p\u0151dtek f\u00f6l benn\u00fck az abszol\u00fatum fel\u00e9 s nek\u00fcnk jogunk van a gesztustalan sz\u00f3hoz”. Uitz Bele az expresszionizmust a \u00b4csak \u00e9n\u00b4 m\u0171v\u00e9szetek\u00e9nt utas\u00edtotta el, egyben kijel\u00f6lve a st\u00edlusir\u00e1nyzat hely\u00e9t a burzso\u00e1 vil\u00e1gszeml\u00e9leten bel\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n A v\u00e9gsz\u00f3t – ak\u00e1rcsak 1920-ban Kurt Pinthus a “Menschheitsd\u00e4mmerung” el\u0151szav\u00e1ban – K\u00e1llai Ern\u0151 mondta ki 1921-ben az expresszionizmus felett: “az expresszionizmus meghalt. El lehet parent\u00e1lni.” K\u00e1llai, aki egy\u00e9bk\u00e9nt a MA legfelk\u00e9sz\u00fcltebb, leghivatottabb m\u0171v\u00e9szetteoretikusa volt, m\u00e1r az \u00faj, konstrukt\u00edv korszak alapj\u00e1n b\u00edr\u00e1lt. Az expresszionizmusban “nincsen objektivit\u00e1s”, “minden csak \u00e9lm\u00e9ny”, “nagyon sok a b\u0151s\u00e9g, \u00e1radoz\u00e1s, m\u00e1mor”, azt pedig, “hogy ideig-\u00f3r\u00e1ig m\u00e9gis elevennek l\u00e1tszott, az puszt\u00e1n az impresszionizmussal szemben val\u00f3 dialektikus helyzeti el\u0151ny\u00e9nek lehet betudni”. Ugyanakkor az expresszionizmus “szubjektivizmus \u00b4sy psychologizmus dolg\u00e1ban csak ott tart”, ahol az impresszionizmus tartott. Az expresszionizmus-b\u00edr\u00e1lat alapja, v\u00e9gs\u0151 soron az, hogy a “re\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9nelmi hajt\u00f3er\u0151ket” a m\u0171v\u00e9szetnek nem szabad figyelmen k\u00edv\u00fcl hagynia. \u00c9ppen ez\u00e9rt, “az expresszionizmus legv\u00e9gs\u0151bb \u00e9s leghelyt\u00e1ll\u00f3bb konzekvenci\u00e1it csak \u0151r\u00fcltek vonhatj\u00e1k le”. K\u00e1llai Ern\u0151 Iwan Puni munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t elemezve r\u00e1mutatott ugyanakkor arra is, hogy az expresszionizmus ment\u0151 minden kompromisszum “langyos veszedelem, ha m\u00e9g olyan okos \u00e9s kedves is”.<\/p>\n\n\n\n Kass\u00e1k K\u00e1llai expresszionizmus-b\u00edr\u00e1lat\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a MA 1922. m\u00e1jusi sz\u00e1m\u00e1ban imm\u00e1r vil\u00e1gosan lesz\u00f6gezte, hogy a MA t\u00faljutott az expresszionizmuson: “Nincsenek t\u00f6bb\u00e9 a nagy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gb\u00f3l kikapott jelszavaink, \u00e9s nincs t\u00f6bb\u00e9 politikai j\u00e1rszalagnak felhaszn\u00e1lhat\u00f3 p\u00e1toszunk. A tegnapi megv\u00e1lthat\u00f3d\u00e1s nagy \u00edg\u00e9retei \u00e1testek a rost\u00e1n. \u00c9s a tegnapi \u00fan. teljes m\u0171v\u00e9szet teljes sz\u00e9ps\u00e9gei is \u00e1testek a rost\u00e1n.”<\/p>\n\n\n\n A MA kor\u00e1bban kapcsolatba ker\u00fclt ugyan a futurizmussal, de a futurizmus a lapra, a MA-k\u00f6r \u00edr\u00f3ira olyan meghat\u00e1roz\u00f3 hat\u00e1ssal nem volt, mint az expresszionizmus. \u00c9ppen ez\u00e9rt az elm\u00e9leti lesz\u00e1mol\u00e1s is egyr\u00e9szt k\u00e9s\u0151bb k\u00f6vetkezett be, m\u00e1sr\u00e9szt nyugodtabb, lecsillapodottabb volt.<\/p>\n\n\n\n Az expresszionizmuson val\u00f3 sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 t\u00faljut\u00e1s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sekhez vezetett: a MA sok mindent \u00e1tvett a nemzetk\u00f6zi avantgarde v\u00edvm\u00e1nyaib\u00f3l, ugyanakkor maga is el\u0151\u00e1llt \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb elm\u00e9letekkel.<\/p>\n\n\n\n A dadaizmusr\u00f3l magyar szerz\u0151 nem \u00edrt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tanulm\u00e1nyt, cikket. K\u00e1llai “minden st\u00edlusok istenk\u00e1roml\u00f3 felr\u00fag\u00e1s\u00e1nak” vette, \u00e9s csak mell\u00e9kesen \u00e9rintette a dada probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. A k\u00fclf\u00f6ldiek k\u00f6z\u00fcl R. Huelsenbeck igyekezett a dada m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9t a b\u00e9csi M\u00c1ban felv\u00e1zolni, de tanulm\u00e1nya kimer\u00fcl az \u00fcres jelszavakban.<\/p>\n\n\n\n A mez-m\u0171v\u00e9szet – k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00f6ssze nem ill\u0151 elemek megszerkesztetts\u00e9ge -, amely Kass\u00e1kra is er\u0151sen hatott egy id\u0151ben, a dad\u00e1n\u00e1l k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl nagyobb szerepet kapott a MA elm\u00e9let\u00e9ben, noha a magyar teoretikusokat a dada ir\u00e1nyzat\u00e1hoz hasonl\u00f3an a merz elm\u00e9leti probl\u00e9m\u00e1i sem foglalkoztatt\u00e1k. A k\u00fclf\u00f6ldiek k\u00f6z\u00fcl Schwitters \u00e9s Spengemann ismertette a lapban a mez-m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9t, a toleranci\u00e1t, azt teh\u00e1t, hogy ez a m\u0171v\u00e9szi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d semmit sem z\u00e1r ki a val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l (ugyanakkor semmi sem olyan idegen t\u0151le, mint a val\u00f3s\u00e1g), mindent fel tud dolgozni a m\u0171 bels\u0151 logik\u00e1ja, tulajdonk\u00e9ppen konstrukci\u00f3ja alapj\u00e1n, (ugyanakkor csak azt \u00e9s \u00fagy dolgozza fel, hogy eljusson valami eg\u00e9szhez, valami \u00e1tfog\u00f3 elvhez). A merz alkot\u00e1s \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban vett l\u00e9nyege, hogy “alkot\u00f3nak lenni annyi mint a v\u00e9gtelenb\u0151l valami \u00f6n\u00e1ll\u00f3 eredeti \u00fajat alak\u00edtani a saj\u00e1t szellem\u00fcnk \u00e1ltal” nem idegen a konstruktivizmust\u00f3l, \u00edgy Kass\u00e1kt\u00f3l sem, aki pl. egy k\u00e9s\u0151i cikk\u00e9ben a kollekt\u00edv individuumot is a vil\u00e1g t\u00e9nyeihez valami \u00fajat ad\u00f3 szellemi k\u00e9pess\u00e9g alapj\u00e1n hat\u00e1rozta meg: “F\u00fchlt sich (…) ein Neuerer, ob K\u00fcnstler, Politiker, Techniker, Philosoph oder Fachmann der \u00d6konomie wirklich imstande, den uns bekannten Tatsachen und Gegenst\u00e4nden der Welt ein Plus hinzuf\u00fcgen, so mum er auch F\u00fcr die \u00c4u\u00dferungen aller Lebensgebiete empf\u00e4bgliches, organisatorisches und diktatorisches Individuum sein. Ein solches nenne ich kollektives Individuum.” A merz a dad\u00e1val tartott ugyan kapcsolatot, de \u00e9rintkezett a konstruktivizmussal is, \u00edgy a merz elm\u00e9lete (\u00e9s m\u0171v\u00e9szete is) a M\u00c1ban a konstruktivista szint\u00e9zisk\u00eds\u00e9rletek ir\u00e1ny\u00e1ba hatott.<\/p>\n\n\n\n A MA ismertetett a dad\u00e1n\u00e1l vagy mezn\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 elterjedt, sokszor az \u00f6tlet, illetve a divat szintj\u00e9n lev\u0151 k\u00eds\u00e9rleteket, ki\u00fatkeres\u00e9seket is. Ezek az \u00e1ltal\u00e1ban kiforratlan te\u00f3ri\u00e1k hamar feled\u00e9sbe is mer\u00fcltek, an\u00e9lk\u00fcl, hogy elemei lettek \u00e9s lehettek volna a k\u00e9s\u0151bbi szint\u00e9zisnek. Ilyen volt a Kass\u00e1kkal ugyancsak a b\u00e9csi \u00e9vekben szak\u00edt\u00f3 Acz\u00e9l P\u00e1l kint-mechanik\u00e1ja, Marinetti taktilizmusa, R. Hausmann prezentizmusa \u00e9s optofonetik\u00e1ja, vagy pl. Ozentfant \u00e9s Jeanneret purista eszt\u00e9tik\u00e1ja. K\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je volt azonban ezeknek a k\u00eds\u00e9rleteknek, hogy valami m\u00f3don szint\u00e9zisre, illetve a m\u0171v\u00e9szi megismer\u00e9snek t\u00e1gabb lehet\u0151s\u00e9geire t\u00f6rekedtek, mint pl. Marinetti a tapint\u00e1s \u00faj lehet\u0151s\u00e9geivel, vagy pedig R. Hausmann az \u00f6sszes \u00e9rz\u00e9kek kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n Volt a b\u00e9csi M\u00c1nak az elm\u00e9leteknek kusza sz\u00f6vev\u00e9ny\u00e9ben egy saj\u00e1tos k\u00eds\u00e9rleti pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa: a sz\u00ednpadm\u0171v\u00e9szet. Saj\u00e1tos volt mindez annyiban, hogy Kass\u00e1k nem \u00e1tkozott bele, a sz\u00ednh\u00e1zzal kapcsolatos elm\u00e9leti probl\u00e9m\u00e1k tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1t teljes eg\u00e9sz\u00e9ben r\u00e1b\u00edzta M\u00e1cz\u00e1ra. M\u00e1cza J\u00e1nos sz\u00ednh\u00e1zzal kapcsolatos \u00edr\u00e1saiban felv\u00e1zolta a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l vallott \u00e1ltal\u00e1nos n\u00e9zeteit, a t\u00f6meg nevel\u00e9s\u00e9nek, politika \u00e9s m\u0171v\u00e9szet sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak, az ideol\u00f3gia forradalmas\u00edt\u00e1s\u00e1nak stb. gondolat\u00e1t, amely probl\u00e9m\u00e1knak a megold\u00e1s\u00e1t mind a “teljes sz\u00ednpaddal” l\u00e1tta megoldhat\u00f3nak. M\u00e1cza “teljes sz\u00ednpada” a n\u00e9z\u0151ben az \u00e9rzelmeken kereszt\u00fcl sz\u00e1nd\u00e9kozott a “beidegzett \u00e9letform\u00e1kat megmozgatni”. A sz\u00ednh\u00e1z feladata M\u00e1cza szerint “demonstr\u00e1lni a k\u00e1oszban” a nagy rendet. A “teljes sz\u00ednpad” alapt\u00f6rv\u00e9nye az, hogy a “l\u00e9nyeg cselekv\u00e9s\u00e9t, megt\u00f6rt\u00e9n\u00e9s\u00e9t adja”. Ugyanakkor azzal, hogy ez a sz\u00ednpad “nem a k\u00e1osz t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit adja vissza, hanem megt\u00f6rt\u00e9nteti a nagy rendet”, M\u00e1cza is a m\u0171v\u00e9szet abszolutiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t vallja, hiszen kiemeli a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket az id\u0151b\u0151l \u00e9s t\u00e9rb\u0151l. Ezzel a mozzanattal M\u00e1cza mindenesetre a MA fejl\u0151d\u00e9si ir\u00e1ny\u00e1ba illeszkedett. M\u00e1cza sz\u00ednpadm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek egy m\u00e1sik megl\u00e1t\u00e1s\u00e1val pedig sz\u00e9lesebb eur\u00f3pai kontextusba helyezhet\u0151: a sz\u00ednpad l\u00e9nyegi t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t a mozg\u00e1sban fedezte fel. “A pantomimikus mozg\u00e1s egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 a sz\u00f3val” M\u00e1cza szerint, \u00edgy a sz\u00f3 helyettes\u00edthet\u0151 a mozg\u00e1ssal, h\u00e1tt\u00e9rbe szorul, illetve elt\u0171nik a sz\u00ednpadr\u00f3l. M\u00e1cza od\u00e1ig ment, hogy mag\u00e1t a sz\u00ednpadi cselekm\u00e9nyteret is megt\u00f6rt\u00e9ntette: “A sz\u00ednpadon minden, ami van, esem\u00e9ny. A sz\u00edn is, a hang is, a t\u00e9r is, az id\u0151 is, a f\u00e9ny is \u00e9s maga az ember is. Az alkot\u00f3m\u0171v\u00e9sz teh\u00e1t megt\u00f6rt\u00e9nteti a teret, az id\u0151t, a hangot, az embert.”<\/p>\n\n\n\n M\u00e1cza mozg\u00e1s-sz\u00ednh\u00e1z\u00e1hoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet volt a pszichol\u00f3gus Jacob Levy Moreno b\u00e9csi k\u00eds\u00e9rleti sz\u00ednh\u00e1za (Stehgreiftheater). A cselekv\u00e9ssz\u00ednpadok pszichol\u00f3giai alapja az – mint ahogy M\u00e9ret Ferenc \u00edrja -, hogy “a cselekv\u00e9s, az \u00b4acting out\u00b4 a tudatos\u00edt\u00e1s hat\u00e9konyabb eszk\u00f6ze, mint az eml\u00e9kek felid\u00e9z\u00e9se”. A tudatos\u00edt\u00e1s egy\u00e9bk\u00e9nt a MA m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9nek jelent\u0151s probl\u00e9m\u00e1ja volt. Mindig felvet\u0151dik ez a k\u00e9rd\u00e9s, amikor a m\u0171v\u00e9szetet az \u00f6szt\u00f6nnel, intu\u00edci\u00f3val hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe. A k\u00e9rd\u00e9s ekkor az, hogy ha “a m\u0171v\u00e9szet \u00e9rtelemmel hozz\u00e1 nem f\u00e9rhet\u0151”, csak “fel\u00e9rezhet\u0151”, milyen m\u00f3don v\u00e1lhat az az \u00e9rz\u00e9sekben adott k\u00f6lt\u0151i igazs\u00e1g tudatos\u00edthat\u00f3v\u00e1, azaz milyen m\u00f3don fejez\u0151dhet ki adekv\u00e1t form\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n Az “\u00f6szt\u00f6n\u00f6s m\u0171v\u00e9szi” tudatosos\u00edt\u00e1s\u00e1val Kudl\u00e1k Lajos foglalkozott a legbehat\u00f3bban a b\u00e9csi M\u00c1ban. Kudl\u00e1k eg\u00e9sz elm\u00e9leti rendszer\u00e9nek alapvet\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3ja volt a pszichoanal\u00edzis, a tudattalan tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1nak freudi elm\u00e9lete. Kudl\u00e1k Lajos a m\u0171v\u00e9szi gyakorlatot illet\u0151en az akci\u00f3ban jel\u00f6lte meg a tudatos\u00edt\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9t, ugyanakkor a kritikusoknak is aj\u00e1nlotta a pszichoanal\u00edzis m\u00f3dszereit a m\u0171alkot\u00e1s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9n\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1cza kiv\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n a M\u00e1czua \u00f6r\u00f6k\u00e9be l\u00e9p\u0151 S\u00e1nta P\u00e1l cikke m\u00e1r a sz\u00ednpad feladat\u00e1t – a MA egy\u00e9b cikkeinek szerves r\u00e9szek\u00e9nt – a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00ednpadi r\u00e9szek egy\u00fctthat\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tta. A k\u00fclf\u00f6ldiek k\u00f6z\u00fcl A. Tairoff a sz\u00edn\u00e9szt \u00e1ll\u00edtotta k\u00f6z\u00e9ppontba meglehet\u0151sen zavaros cikk\u00e9ben; H. Walden a sz\u00ednh\u00e1zat az \u00e9rz\u00e9kek j\u00e1t\u00e9kak\u00e9nt (“Das Theater ist ein Spiel der Sinne.”) \u00e9rt\u00e9kelte, amely a MA fejl\u0151d\u00e9svonal\u00e1t tekintve egy, a mozg\u00e1s-sz\u00ednpad elk\u00e9pzel\u00e9s elm\u00e9lete; Kurt Schwitters pedig a Merz-B\u00fchne nagyon \u00e1ltal\u00e1nosan k\u00f6rvonalazott elk\u00e9pzel\u00e9seit lefektetve nem gondolt arra, hogy a mez-sz\u00ednpadot a merz-m\u0171t\u0151l fogalmilag el kellene hat\u00e1rolni; erre azonban Schwitters nem v\u00e1llalkozott, \u00edgy mez-sz\u00ednpad\u00e1nak l\u00e9nyege ugyancsak nagyon k\u00f6d\u00f6s maradt. Mindebb\u0151l l\u00e1that\u00f3, hogy a Ma sz\u00ednpadi k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s\u00e9nek M\u00e1cza J\u00e1nos elm\u00e9leti vev\u00e9nys\u00e9ge adott ir\u00e1nyt, M\u00e1cza kiv\u00e1l\u00e1s\u00e1val viszont a sz\u00ednpadelm\u00e9let elm\u00e9letek halmaza lett csup\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n A sokf\u00e9le ir\u00e1nyba keres\u00e9s a konstrukt\u00edv elv megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1val lesz\u0171k\u00fclt, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elm\u00e9letek az architekt\u00fara ir\u00e1ny\u00e1ba krist\u00e1lyosodtak. Ez a folyamat 1921. k\u00f6zep\u00e9t\u0151l lett felismerhet\u0151 a b\u00e9csi MA elm\u00e9let\u00e9ben. K\u00e1llai Ern\u0151 figyelmeztet\u00e9se, hogy “emberi \u00e9s alkot\u00f3i szuverenit\u00e1sunk csak az anyag \u00e9s szellem kollekt\u00edv vagy kozmikus t\u00e9nyein \u00e1t v\u00e1lhatok teljess\u00e9. K\u00fcl\u00f6nben vil\u00e1gszeml\u00e9det \u00e9s \u00e9letbe vezet\u0151 \u00fat helyett megint csak magunkra hagyott \u00f6r\u00f6k\u00f6s l\u00e9gtorn\u00e1szai lesz\u00fcnk a mindenkori leg\u00fajabb \u00e9s legesleg\u00fajabb agyaf\u00fart formatrap\u00e9zeknek”, V. Eggeling \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa, hogy “csak az elemeknek val\u00f3ban szigor\u00fa fegyelmez\u00e9se \u00e9s legelemibb alkalmazkod\u00e1sa teszik lehet\u0151v\u00e9 a tov\u00e1bb\u00e9p\u00edtkez\u00e9st”, P. Reverdy \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, hogy “a m\u0171alkot\u00e1s logik\u00e1ja strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban van”, N Punin megl\u00e1t\u00e1sa, hogy “a m\u0171v\u00e9szet igazi l\u00e9nyege az organiz\u00e1l\u00e1s elve”, Kass\u00e1k szint\u00e9zis-elve mind-mind a MA \u00fajabb peri\u00f3dus\u00e1nak a kezdet\u00e9t jelentette.<\/p>\n\n\n\n A MA ezzel a \u00b4tiszta szerkezetekhez\u00b4 igyekezett visszat\u00e9rni, amelyeket m\u00e1r az expresszionizmus is keresett, azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel ugyan, hogy t\u00falhaladottnak l\u00e1tta az expresszionizmus t\u00falzott alanyis\u00e1g\u00e1t. A k\u00e9s\u0151bbi szint\u00e9zisben \u00fagy semmis\u00fclt meg az expresszionizmus, hogy \u00faj \u00e9letre kapott az architekt\u00far\u00e1ban. Helyes \u00e9ppen ez\u00e9rt Bajkay \u00c9va meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa Uitz B\u00e9la m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban, amikor az expresszionizmus meghaladottnak, ugyanakkor saj\u00e1tos m\u00f3don m\u00e9gis jelenlev\u0151nek veszi Uitz geometriai m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben: “B\u00e1r Kass\u00e1k Lajos n\u00e9zetei szerint az expresszionizmus szemben \u00e1llt az intellektu\u00e1lis jelleg\u0171 geometriai m\u0171v\u00e9szettel, m\u00e9gis \u00edgy tapasztaljuk, hogy a k\u00e9tf\u00e9le t\u00f6rekv\u00e9s saj\u00e1tos \u00f6tv\u00f6zetben j\u00f3l megf\u00e9rt Uitz m\u0171v\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9g\u00e9ben.” Kass\u00e1k a st\u00edlusv\u00e1ltoz\u00e1snak ezen a pontj\u00e1n l\u00e9nyeges tematikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get is \u00e9szrevett Mit m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. A k\u00e9t peri\u00f3dus k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az, hogy “az egyik m\u00e9g a forradalmi ember \u00e9rz\u00e9seinek eszt\u00e9tikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net keretekben val\u00f3 illusztr\u00e1l\u00e1sa, a m\u00e1sik m\u00e1r mag\u00e1nak a forradalmi er\u0151nek k\u00f6zvetlen sz\u00ednbe \u00e9s form\u00e1ba robban\u00e1sa”.<\/p>\n\n\n\n K\u00e1llai Ern\u0151 a MA m\u0171v\u00e9szeti k\u00eds\u00e9rletez\u00e9seinek utat mutat\u00f3 elemz\u00e9seiben figyelmeztetett arra, hogy “amennyire kev\u00e9s a m\u0171v\u00e9szet teljess\u00e9g\u00e9hez az alanyis\u00e1gban elszigetelt \u00e9lm\u00e9ny puszta t\u00e9rbe\u00f6mleszt\u00e9se, \u00e9ppen annyira nem el\u00e9g, ha szerkezeti kateg\u00f3ri\u00e1k, logikus apriorit\u00e1sok \u00fcres kereteit \u00e1ll\u00edtja fel a k\u00e9peken an\u00e9lk\u00fcl, hogy bel\u00e9j\u00fck t\u00f6rn\u0151k \u00e9s s\u0171r\u00edten\u0151k, az objekt\u00edv, re\u00e1lis \u00e9let alaktalan \u00e9s ezer alak\u00fa mat\u00e9ri\u00e1s, vit\u00e1lis l\u00e9nyeg\u00e9t”.<\/p>\n\n\n\n A MA elm\u00e9leti \u00edr\u00e1saiban ett\u0151l kezdve megindult a lesz\u00e1mol\u00e1s a kubizmussal is. K\u00e1llai Ern\u0151 a kubizmus jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t els\u0151sorban abban l\u00e1tta, hogy “utat teremtett a metafizik\u00e1j\u00e1t \u00e9s ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t vesztett, de technik\u00e1j\u00e1ban, civiliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban feltart\u00f3ztatatlanul progressz\u00edv huszadik sz\u00e1zad st\u00edlus\u00e1nak”. Ugyanakkor a kubista m\u0171v\u00e9szet gyeng\u00e9j\u00e9t fedezte fel akkor, amikor meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a kubizmus nem tud eljutni az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekig. A m\u00e9rn\u00f6ki sz\u00e9ttagol\u00e1s \u00f6nk\u00e9nyes kombin\u00e1ci\u00f3kat sz\u00fclt a kubizmusban an\u00e9lk\u00fcl, hogy a r\u00e9szek valamif\u00e9le eg\u00e9ssz\u00e9 \u00f6ssze\u00e1lltak volna. K\u00e1llai Ern\u0151 kubizmust b\u00edr\u00e1l\u00f3 cikkeiben egy\u00fattal arra is, hogy az ipari civiliz\u00e1ci\u00f3 magas fok\u00e1ra jutott nyugatnak “nincsen t\u00f6bb\u00e9 saj\u00e1tos szerves k\u00f6zm\u0171velts\u00e9ge”, csak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le “rend\u0171 kunt\u00farform\u00e1k \u00e9s lecsap\u00f3d\u00e1sok kever\u00e9ke az, amit f\u00f6lhalmoz”, “\u00edgy nem is ny\u00fajthat t\u00e1rgyilag szerves m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1kat, sem k\u00f6zvetlen vonatkoz\u00e1sai nem lehetnek a m\u00faltnak vagy idegennek valamely szerves st\u00edlus\u00e1hoz”. Adolf Behne n\u00e9met szerz\u0151 gondolati kiindul\u00f3pontja szint\u00e9n az volt, hogy a kult\u00fara szervess\u00e9ge nem kis m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s t\u00f6meg szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1val megsz\u0171nt, ez\u00e9rt a m\u0171v\u00e9szet legf\u0151bb probl\u00e9m\u00e1ja ennek az ellent\u00e9tnek a megsz\u00fcntet\u00e9se, a n\u00e9p egys\u00e9g\u00e9nek a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kell, hogy legyen.<\/p>\n\n\n\n K\u00e1llai Ern\u0151 a j\u00f6v\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u00fatj\u00e1t a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9nek, a civiliz\u00e1ci\u00f3 produkt\u00edv er\u0151inek ide\u00e1lis k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1ban igyekezett felv\u00e1zolni. A szil\u00e1rd erk\u00f6lcsi alap\u00fa, kollekt\u00edv fels\u0151bbrend\u0171 embereket t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 j\u00f6v\u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1nak K\u00e1llai szerint “hatalmas f\u00f6ldi tudatoss\u00e1gban kell ac\u00e9losodnia, legy\u0151zve a ma anyagis\u00e1g\u00e1t”, aminek f\u0151 t\u00e9nyez\u0151i a “tud\u00e1s \u00e9s szervez\u00e9s, technika \u00e9s szellem”.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171v\u00e9szet forradalma<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n A b\u00e9csi MA elm\u00e9lete a be\u00e9rkez\u00e9st, a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sek ut\u00e1ni fix pontot a konstruktivizmusban l\u00e1tta, ez az els\u0151sorban k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1ny jelentette a Kass\u00e1k-k\u00f6r sz\u00e1m\u00e1ra azt a cs\u00facspontot, amely egyben a MA t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek utols\u00f3 fejezet\u00e9t is adta. Kass\u00e1k egyik \u00f6sszegez\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban a MA konstruktivista ir\u00e1ny\u00e1t az eg\u00e9sz, a szint\u00e9zis v\u00e1gy\u00e1val indokolta: “Wie ersch\u00f6pften uns in Experimenten, obwohl wir wissen, dal man unsewenr als ausschlie\u00dfliche Experimenteure nicht mehr bedarf, und heue nur derjenige etwas wirklich zu bringen vermag, der das Ganze bringt.”<\/p>\n\n\n\n A konstruktivizmus peri\u00f3dus\u00e1ban megv\u00e1ltozott a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s irodalom szerepe \u00e9s s\u00falya a b\u00e9csi M\u00c1ban: annak hangoztat\u00e1sa ellen\u00e9re, hogy a konstruktivizmus illetve k\u00e9parvhitekt\u00fara abszol\u00fat, teh\u00e1t minden m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gat \u00e9s m\u0171v\u00e9szetet meghat\u00e1roz\u00f3 alapvet\u0151 m\u0171v\u00e9szi szeml\u00e9letm\u00f3d, a MA teoretikusai m\u00e9giscsak a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokra t\u00e1maszkodtak \u00e9s t\u00e1maszkodhattak a konstruktivizmus elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9seinek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1n\u00e1l. Kass\u00e1k \u00fagy igyekezett ezt \u00e1thidalni, hogy ugyan minden \u00faj m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9s alapj\u00e1nak tekintette a konstrukci\u00f3t, teh\u00e1t a form\u00e1nak egyfajta szigor\u00fa megszerkesztetts\u00e9g\u00e9t, ugyanakkor a terminol\u00f3giai haszn\u00e1latban a konstruktivizmust csak a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szethez k\u00f6t\u00f6tte, amely szerinte megfelel a zen\u00e9ben az tonalit\u00e1snak, a k\u00f6lt\u00e9szetben (illetve \u00e1ltal\u00e1ban az irodalomban) pedig a k\u00edv\u00fclr\u0151l k\u00e9szen kapott t\u00e9ma elvet\u00e9s\u00e9t jelenti.<\/p>\n\n\n\n eA MA konstruktivizmusa, illetve k\u00e9parchitekt\u00far\u00e1ja nem az els\u0151dleges orosz, hanem a m\u00e1sodlagos Bauhaus- \u00e9s holland forr\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozott. A Bauhaus m\u0171v\u00e9szi gyakorlata alak\u00edtotta ki, a Bauhaus teoretikusai, m\u0171v\u00e9szei fogalmazt\u00e1k meg az \u00faj m\u0171v\u00e9szi szeml\u00e9letm\u00f3d alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 egys\u00e9get: “Als wir am Bauhaus F\u00fcr die erste Vorstellung in Weimar 1923 ein Schlagwort suchten, einigten wir uns schlie\u00dflich auf den Satz, Kunst und Technik – eine neue Einheit” (Georg Muche). A Bauhaus t\u00f6rekv\u00e9seinek megfelel\u0151en K\u00e1llai Ern\u0151, a MA berlini tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja szint\u00e9n a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s technikasz\u00f6vets\u00e9g\u00e9ben l\u00e1tta a konstruktivizmus l\u00e9nyeg\u00e9t, “a konstrukt\u00edv m\u0171v\u00e9szet logikus \u00e9s formai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s kollektivit\u00e1s\u00e1t”. K\u00e1llai felfog\u00e1sa szerint a technika a modern \u00e9rtelemben vett m\u0171v\u00e9szet megfelel\u0151je, hiszen “olyan szervez\u0151 \u00e9s t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151je korunknak, amelynek hat\u00e1sai m\u00e1r t\u00falj\u00e1rnak minden faji \u00e9s oszt\u00e1lybeli elszigetelts\u00e9gen \u00e9s kontinent\u00e1lis korl\u00e1toz\u00e1son, \u00e9s amelynek fejl\u0151d\u00e9si \u00e9s terjeszked\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gei egyenesen hat\u00e1rtalanok”. Ferdinand L\u00e9ger – K\u00e1llai \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1hoz hasonl\u00f3an – egyenesen sz\u00fcks\u00e9gesnek tartotta m\u0171v\u00e9sz \u00e9s mesterember egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ami szint\u00e9n m\u0171v\u00e9szet \u00e9s technika egys\u00e9g\u00e9t reprezent\u00e1lja, ahol a technika az alapja az \u00faj architektur\u00e1lis rendb\u0151l fakad\u00f3 \u00faj m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9knek: a “mechanikai sz\u00e9p”-nek.<\/p>\n\n\n\n Kass\u00e1k nem osztozott K\u00e1llai vagy pl. L\u00e9ger technikab\u0171v\u00f6let\u00e9ben. K\u00e1llai Ern\u0151 szinte lelkesed\u00e9se a modern technika ir\u00e1nt teljesen hidegen hagyta, s\u0151t ahol tehette, ink\u00e1bb a hat\u00e1rokat igyekezett fel\u00e1ll\u00edtani a k\u00e9t ter\u00fclet k\u00f6z\u00f6tt, ezzel is v\u00e9dve a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s m\u0171v\u00e9szet szuverenit\u00e1s\u00e1t a mesteremberrel \u00e9s technik\u00e1val szemben. Technikai vonatkoz\u00e1sai, objektiv\u00e1l\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sei mellett saj\u00e1tja a konstruktivizmusnak, illetve k\u00e9parchitekt\u00far\u00e1nak \u00e9ppen az expresszionizmus er\u0151s ellenhat\u00e1sak\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szet megfoszt\u00e1sa a hum\u00e1nust\u00f3l, az Enthumanisierung der Kunst, amely \u00f6sszef\u00fcgg funkcion\u00e1lis rendszer\u00e9vel. A r\u00e9szeknek ugyanis itt nincs jelent\u00e9se, a r\u00e9szek jelent\u00e9s\u00e9nek szerep\u00e9t \u00e1tveszi egy viszonyfogalom, amely a r\u00e9szek \u00e9s az eg\u00e9sz funkcion\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t mutatja.; ez tulajdonk\u00e9ppen a forma. A konstruktivista m\u0171v\u00e9sz erej\u00e9vel megteremti ugyan ezt a funkcion\u00e1lis egys\u00e9get, de \u0151 maga pszichikai l\u00e9tez\u0151k\u00e9nt nincs benne az alkot\u00e1sban, ez az a bizonyos kass\u00e1ki “t\u00f6bblet ad\u00e1s a meglev\u0151 t\u00e9nyekhez \u00e9s t\u00e1rgyakhoz”, ami a m\u0171v\u00e9sz “tudatalatti energiaf\u00f6l\u00f6sleg\u00e9nek tudatoss\u00e1 val\u00f3 kifejez\u0151d\u00e9se”, \u00e9s ir\u00e1nya az egyens\u00faly megteremt\u00e9se a form\u00e1k viszony\u00e1ban. Ezt az “architektur\u00e1lis rendet” K\u00e1llai a m\u0171v\u00e9sz szabads\u00e1gak\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hiszen nem k\u00f6ti itt az alkot\u00f3t semmif\u00e9le transzcendens, misztikus, tudatalatti, illuz\u00f3rikus vonatkoz\u00e1s, csak a “t\u00e9r teljes, korl\u00e1tlan vil\u00e1goss\u00e1ga”, \u00e1tmenetek \u00e9s foly\u00e9kony hat\u00e1rok helyett tiszta kont\u00farok. A konstruktivista tudat “t\u00f6k\u00e9letes ittlev\u0151s\u00e9g”, aminek nincsenek “ontologikus \u00e9s teleologus szeml\u00e9lethez val\u00f3 form\u00e1i”, a konstruktivista m\u0171 \u00e9ppen ez\u00e9rt azonnal \u00e9s marad\u00e9ktalanul \u00e1ttekinthet\u0151, nem ismer ambivalens mot\u00edvumokat. A konstruktivista m\u0171 “t\u00f6k\u00e9letes immanencia”, ugyanakkor nem \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3 forma. “A konstrukt\u00edv m\u0171v\u00e9szet a kommunizmus civilizyat\u00edv \u00e9s vele egyk\u00e9nt kultur\u00e1lis, kollekt\u00edv munk\u00e1j\u00e1nak eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n hordozza v\u00e9gig tekintet\u00e9t” (K\u00e1llai E.). Nem a kommunista t\u00e1rsadalom r\u00e9szleteinek, emberi \u00f6r\u00f6meinek \u00e9s b\u00e1natainak, az emberi r\u00e9szletmunk\u00e1nak a bemutat\u00e1sa ennek a m\u0171v\u00e9szetnek a c\u00e9lja, hanem a t\u00e1rsadalmat, a j\u00f6v\u0151 t\u00e1rsadalmat a m\u0171v\u00e9szethez hasonl\u00f3 \u00e9p\u00edt\u0151 konstrukt\u00edv elvnek a m\u0171v\u00e9szi megform\u00e1l\u00e1sa. A konstruktivista tudat j\u00f6v\u0151w-orient\u00e1lts\u00e1ga egy \u00faj vil\u00e1g\u00e9rz\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nye, amely szak\u00edt a m\u00falttal \u00e9s a m\u00faltba foly\u00f3 jelennel, \u00e9s j\u00f6v\u0151t teremt\u0151 kezdetnek \u00e1ll\u00edtja \u00f6nmag\u00e1t. Mindez tulajdonk\u00e9ppen menek\u00fcl\u00e9s a jelen elidegenedetts\u00e9g\u00e9b\u0151l, amely ugyanakkor nem k\u00e9pes t\u00e9nylegesen meghaladni az elidegenedetts\u00e9get, mindv\u00e9gig illuz\u00f3rikus marad.<\/p>\n\n\n\n A konstruktivista korszak elm\u00e9leti megalapoz\u00e1s\u00e1hoz tartozott bizonyos, kor\u00e1bban is haszn\u00e1lt fogalmak \u00faj meghat\u00e1roz\u00e1sa is pl. mozg\u00e1s<\/em>, kollektivit\u00e1s<\/em>, erk\u00f6lcs<\/em>, szeretet<\/em>, amelyeket a konstruktivista tudat \u00e1t\u00e9rt\u00e9keli. Kass\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra tov\u00e1bbra is a legf\u0151bb \u00e9rt\u00e9k maradt a mozg\u00e1s<\/em> (“Bewegung ist Leben.”), de nem a mozg\u00e1s<\/em> sokf\u00e9le ir\u00e1nyults\u00e1ga volt t\u00f6bb\u00e9 fontos, hanem a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hat\u00f3er\u0151k egyens\u00falyhelyzete, a “v\u00e9gtelen stabilit\u00e1s”, amit a k\u00e9parvhitekt\u00fara is bizony\u00edt: “Die Kraft der Bildarchitektur , sowie des Lebens selbst wird durch die Bewegung gegeben, sie selbst aber stellt bereits das Ergebnis der Bewegung, die Stabilit\u00e4t dar.” K\u00e1llai Ern\u0151, aki a mozg\u00e1s<\/em> leghatalmasabb koncepci\u00f3j\u00e1t l\u00e1tta a konstruktivizmusban, Kass\u00e1khoz hasonl\u00f3an hat\u00e1rozta meg a konstrukt\u00edv mozg\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9t: “a konstruktivista mozg\u00e1s leng\u00e9svonalai nem sz\u00f3r\u00f3dnak sz\u00e9t anarchi\u00e1v\u00e1, sem a v\u00e9gtelennek egy csup\u00e1n sejt\u00e9sekre szor\u00edtkoz\u00f3 taglejt\u00e9s\u00e9vel be nem \u00e9rik. \u00dagy fesz\u00fclnek k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen a konstrukt\u00edv tudat k\u00f6z\u00e9ppontja k\u00f6r\u00e9, mint egy h\u00e1l\u00f3 k\u00f6rvonalai, amelyek l\u00e9tez\u00e9s\u00fck alapj\u00e1t \u00e9s \u00e9rtelm\u00e9t szint\u00e9n a maguk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1b\u00f3l nyerik. A konstrukt\u00edv tudat minden perif\u00e9rikus funkci\u00f3ja egy immanens gravit\u00e1ci\u00f3 rendszer\u00e9be van belefoglalva , amelyben a k\u00f6z\u00e9pponthoz h\u00faz\u00f3 \u00e9s a k\u00f6z\u00e9ppontb\u00f3l eligyekv\u0151 er\u0151k egym\u00e1st t\u00f6k\u00e9letesen egyens\u00falyban tartj\u00e1k”. A konstruktivizmus j\u00f6v\u0151orient\u00e1lt, “nem a jelenben \u00e9l\u0151 kaotikus t\u00e1rsadalom k\u00e9pe, hanem abszol\u00fat kiegyens\u00falyozotts\u00e1gra \u00e9s v\u00e9gletes tisztas\u00e1gra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s”. Ez a kollektivit\u00e1s emellett nem mennyis\u00e9gi t\u00e9nyez\u0151, hanem erk\u00f6lcsi, vil\u00f3agn\u00f3ezeti, gazdas\u00e1gi \u00e9rtelemben vett egyenl\u0151s\u00e9g, amely t\u00f6k\u00e9letesen fedi egyben a konstruktivista tudat minden meghat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1t, tulajdonk\u00e9ppen a kommunista-gazdas\u00e1gi rendet, v\u00e9li K\u00e1llai. Enn\u00e9lfogva pl. “a legagitat\u00edvabb sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa kommunista etikai tan\u00edt\u00e1snak is csak egy \u00fatja van (…): a konstrukci\u00f3 t\u00f6k\u00e9letes formai megold\u00e1sa. Viszont, mivel a munk\u00e1ban nyilv\u00e1nval\u00f3 erk\u00f6lcsi tett semmi egy\u00e9b, mint a besz\u00e9desebb \u00e9rtelemben vett anyagnak konstrukt\u00edv megform\u00e1l\u00e1sa, a tiszt\u00e1n formai megold\u00e1ssal t\u00f6r\u0151d\u0151 konstrukt\u00edv m\u0171v\u00e9szet egyben akaratlanul is a kommunista etik\u00e1t p\u00e9ld\u00e1zza” (K\u00e1llai E.). Az “\u00e9let tehermentes\u00edt\u00e9s\u00e9t” hirdet\u0151 konstruktivizmus K\u00e1llai szerint teh\u00e1t nem jelenti az elfordul\u00e1st az etikai probl\u00e9m\u00e1kt\u00f3l, de erk\u00f6lcsi tartalma a fentiek \u00e9rtelm\u00e9ben saj\u00e1ts\u00e1gos. A “h\u0151si individuumok”-nak , “a kategorikus imperativusok”-nak a konstrukt\u00edv tudat t\u00f6bb\u00e9 nem tulajdon\u00edt jelent\u0151s\u00e9get, az emberi er\u0151 “nem gazdas\u00e1gos forgat\u00e1s\u00e1t” l\u00e1tja benn\u00fck, \u00e9s “keserves k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gnek” b\u00e9lyegzi meg.<\/p>\n\n\n\n K\u00e1llai Ern\u0151 erk\u00f6lcsi alapt\u00e9tele, hogy “nem az egy\u00e9nt\u0151l a t\u00f6bbi egy\u00e9n fel\u00e9 tart\u00f3moraelizmus v\u00e1lt meg benn\u00fcnket, hanem az embert\u0151l a t\u00e1rsadalom objekt\u00edv szerkezet\u00e9re ir\u00e1ny\u00edtott forradalom \u00e9s szervez\u0151 munka” ism\u00e9t csak lesz\u00e1mol\u00e1s az expresszionizmus pr\u00f3f\u00e9ta-p\u00f3zaival. “Az emberi egyedek eg\u00e9sz vonal\u00e1n v\u00e9gig t\u00e1mad\u00f3 t\u00f6megakci\u00f3 az, amellyel az \u00e9letet megszab\u00f3 t\u00e1rgyi realit\u00e1sokon \u00e1t az etikum k\u00e9rd\u00e9se \u00e1ll vagy bukik.” A konstrukt\u00edv tudat sz\u00e1m\u00e1ra nem az egy\u00e9nek, a tragikus h\u0151s\u00f6k probl\u00e9m\u00e1i a fontosak, hanem az a “szabad t\u00e9r” (t\u00e1rsadalmi k\u00f6zeg), amely az embereket elv\u00e1lasztja egym\u00e1st\u00f3l, hiszen “ez mindenkire n\u00e9zve t\u00f6bb friss leveg\u0151t, mozg\u00e1slehet\u0151s\u00e9get, elfogulatlan ny\u00edlts\u00e1got jelent, \u00e9s szerencs\u00e9re, kevesebb monumentalit\u00e1st, heroizmust \u00e9s trag\u00e9di\u00e1s etikumot.” Hasonl\u00f3 megfontol\u00e1sok alapj\u00e1n jutott el Adolf Behne arra a gondolatra, hogy “nek\u00fcnk tal\u00e1n nincs is sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk semmif\u00e9le mor\u00e1lra, mert mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 lesz, hogy az emberek seg\u00edtenek egym\u00e1son, nem szentimentalizmusb\u00f3l (…), hanem gazdags\u00e1gb\u00f3l, \u00e9let\u00f6r\u00f6mb\u0151l, sz\u00e9p ut\u00e1ni v\u00e1gyakoz\u00e1sb\u00f3l, szeretetb\u0151l”. Ebben az ide\u00e1lis, t\u00f6k\u00e9letesen funkcion\u00e1lis konstrukt\u00edv vil\u00e1gban a szeretet<\/em> is \u00faj jelent\u00e9st kap a mor\u00e1l<\/em>hoz hasonl\u00f3an: “a szeretet kev\u00e9sb\u00e9 embernek emberhez val\u00f3 szeretete lesz, hanem szeretet a v\u00e9gtelen vil\u00e1g ir\u00e1nt”. A szeretet a konstruktivizmus sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1ban tulajdonk\u00e9ppen a rend<\/em> szinonim\u00e1ja, a t\u00e1rsadalmat \u00e9p\u00edt\u0151 akarat megfelel\u0151je. A konstruktivizmusnak az a t\u00f6rekv\u00e9se, hogy megsz\u00fcntesse az egyes m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak illetve m\u0171nemek k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, nemcsak az elm\u00e9letekben fogalmaz\u00f3dott meg mint k\u00edv\u00e1natos c\u00e9l, hanem kit\u0171nt Kass\u00e1k lapszerkeszt\u0151i t\u00f6rekv\u00e9seib\u0151l is. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a MA utols\u00f3 sz\u00e1maiban lett ez nyilv\u00e1nval\u00f3, ahol a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s irodalom mellett bevont\u00e1k a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szetet, t\u00e1ncm\u0171v\u00e9szetet, szaval\u00f3m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a zen\u00e9t is vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1si k\u00f6r\u00fckbe. Nem siker\u00fclt azonban a konstruktivist\u00e1knak a dr\u00e1ma m\u0171faj\u00e1ban kifejezni t\u00f6rekv\u00e9seiket, hiszen a konstruktivista elv eleve ellentmond b\u00e1rmif\u00e9le erk\u00f6lcsi k\u00fczdelemnek \u00e9pp\u00fagy, mint pl. a mozg\u00e1s<\/em>-elvnek.<\/p>\n\n\n\n Kass\u00e1k nagy lehet\u0151s\u00e9get l\u00e1tott a sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szetben, \u00e1ll\u00edtv\u00e1n, hogy “unter allen K\u00fcnsten bietet die Theaterkunst die meisten M\u00f6glichkeiten zur demonstrativen Darstellung des Erf\u00fchlens , des Ordnens, und der das Lebenschaos beherrschenf\u00e4higen Kraft”, de elk\u00e9pzel\u00e9seit a korabeli sz\u00ednh\u00e1zi k\u00eds\u00e9rletek alapj\u00e1n nem l\u00e1tta megoldhat\u00f3nak.<\/p>\n\n\n\n (…)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" (In: Literatura, Bp.,1982\/2.261-278) A m\u0171v\u00e9szet mint probl\u00e9ma A b\u00e9csi MA m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9t a sokf\u00e9les\u00e9g jellemezte, ami jelenti egyr\u00e9szt a le\u00edr\u00f3 terminol\u00f3gia k\u00fcl\u00f6nf\u00e9les\u00e9g\u00e9t, jelenti ugyan akkor a meg\u00edt\u00e9l\u00e9s bizonytalans\u00e1g\u00e1t \u00e9s egyfajta pluralizmust is. Az els\u0151 \u00e9vfolyamok elm\u00e9leti cikkei tulajdonk\u00e9ppen az expresszionista-futurista k\u00f6lt\u0151i-m\u0171v\u00e9szi gyakorlaton alapul\u00f3 \u00e9s m\u00e1r a budapesti peri\u00f3dusban rendszerr\u00e9 \u00f6ssze\u00e1llt \u00e9teleket hangoztatt\u00e1k kisebb-nagyobb hangs\u00falyeltol\u00f3d\u00e1ssal, amelyekben az … <\/p>\n