{"id":157,"date":"2026-04-06T08:38:31","date_gmt":"2026-04-06T06:38:31","guid":{"rendered":"https:\/\/onodi.at\/?page_id=157"},"modified":"2026-04-11T14:22:42","modified_gmt":"2026-04-11T12:22:42","slug":"marai-es-a-hagyomany-2000","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/onodi.at\/?page_id=157","title":{"rendered":"M\u00e1rai \u00e9s a hagyom\u00e1ny (2000)"},"content":{"rendered":"\n

(Megeml\u00e9kez\u00e9s az \u00edr\u00f3 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n M\u00fcnchenben<\/em>)<\/p>\n\n\n\n

\u201eAz  \u00b4egy\u00e9nis\u00e9g\u00b4, az a kev\u00e9s, ami \u00fajat az ember \u00f6nmag\u00e1hoz ad, eleny\u00e9sz\u0151 az \u00f6r\u00f6ks\u00e9g mellett, melyet a halottak hagynak re\u00e1nk<\/strong>\u201c – \u00edrja M\u00e1rai p\u00e1ly\u00e1ja elej\u00e9n az Egy polg\u00e1r vallom\u00e1saiban 1934-ben.<\/p>\n\n\n\n

Ami a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb m\u0171faji kereten \u00e9s t\u00e9m\u00e1n (sujet) t\u00fal els\u0151sorban szem\u00fcnkbe t\u0171nik az a M\u00e1rai f\u00e9le n\u00e9z\u0151pont hasonlatoss\u00e1ga a sz\u00e1zadfordul\u00f3 irodalmi alap\u00e1ll\u00e1s\u00e1val. <\/p>\n\n\n\n

Ennek l\u00e9nyegi eleme  az \u00e9n <\/em>(az egyes, az individuum) \u00e9s nem-\u00e9n<\/em>  (a m\u00e1sik, a vil\u00e1g) viszony\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1ga,  m\u00e1s sz\u00f3val a szerelem<\/strong>  valamint a meg\u00e9rt\u00e9s<\/strong>  probl\u00e9m\u00e1ja \u00e9s  ami ezzel szorosan \u00f6sszef\u00fcgg,  egy saj\u00e1tos id\u0151<\/strong>– \u00e9s t\u00e9r<\/strong>szeml\u00e9let <\/p>\n\n\n\n

\u201eEs sind eigentlich Liebesgeschichten, die ich schreibe<\/strong>\u201c – vallja Hofmannsthal, \u00e9s mindez alapj\u00e1ban elmondhat\u00f3 M\u00e1rai S\u00e1ndor m\u00fcveir\u00f6l is. Ami M\u00e1rait ezen az \u00e9lm\u00e9nyen kereszt\u00fcl \u00f6sszek\u00f6ti a sz\u00e1zadfordul\u00f3val (annak f\u0151 irodalmi ir\u00e1nyzat\u00e1val, a szecesszi\u00f3val) mindenekel\u0151tt az \u00e9n<\/em> saj\u00e1tos tal\u00e1lkoz\u00e1sa a nem-\u00e9n<\/em>nel, a m\u00e1sikkal. A szecesszi\u00f3 az \u00e9n<\/em> t\u00e1rgyiasul\u00e1sa el\u0151l menek\u00fcl, a szecesszi\u00f3s \u00e9n<\/em>–te<\/em> kapcsolat viszont a m\u00e1sikat (te<\/em>) r\u00f6gz\u00edti t\u00e1rgyis\u00e1g\u00e1ban. Ez annyit jelent, hogy a tal\u00e1lkoz\u00e1st eml\u00e9kez\u00e9ss\u00e9 oldja. L\u00e1thatjuk ennek saj\u00e1tos form\u00e1j\u00e1t Hofmannsthal Andreas-t\u00f6red\u00e9k\u00e9ben (Andreas oder die Vereinigten, 1907; 1912\/13), de megtal\u00e1lhatjuk m\u00e1sokn\u00e1l is. <\/p>\n\n\n\n

Az eml\u00e9kez\u00e9s monol\u00f3g<\/strong>szer\u0171 szerkezetet von maga ut\u00e1n, \u00fagy t\u00fcnik, hogy ezzel a probl\u00e9m\u00e1val alkot\u00f3i szinten M\u00e1rai eg\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n k\u00fczd.<\/p>\n\n\n\n

A monol\u00f3gszer\u0171, \u00f6nmag\u00e1ba z\u00e1rt meghalad\u00e1s\u00e1nak egyik lehet\u00f6s\u00e9g\u00e9t Martin Buber v\u00e1zolja fel azzal, hogy a vil\u00e1g<\/strong>ot mint<\/strong> kapcsolat<\/strong>ot (Welt als Beziehung) \u00e1ll\u00edtja a vil\u00e1g mint tapasztalat<\/strong> (Welt als Erfahrung), a vil\u00e1g mint<\/strong> k\u00e9pzelet<\/strong> (Welt als Vorstellung), a vil\u00e1g mint hangulat<\/strong> (Welt als Stimmung) helyett. Amig ez ut\u00f3bbi meghat\u00e1roz\u00e1sok mind az \u00e9n<\/em>–\u0151<\/em>(az<\/em>) viszonyb\u00f3l indulnak ki, a vil\u00e1g mint kapcsolat az \u00e9n<\/em>–te<\/em> viszonyon alapul, mint ilyen k\u00f6zvetlen \u00e9s nem tartalmaz semmif\u00e9le fogalmi elemet, reflexi\u00f3t. L\u00e9nyeges mozzanata, hogy az \u00e9n<\/em> csakis az \u00e9n<\/em>–te <\/em>viszonyban v\u00e1lik szem\u00e9lyis\u00e9gg\u00e9, val\u00f3s\u00e1gos \u00e9n<\/em>n\u00e9. Ha azonban az \u00e9n<\/em> nem v\u00e1lhat a tal\u00e1lkoz\u00e1sban egy te<\/em>-vel szemben\u00e1llva val\u00f3s\u00e1goss\u00e1, akkor Buber szerint term\u00e9szetellenesen, mintegy \u00f6nmag\u00e1t megkett\u00f6zve\u00a0 (Doppelg\u00e4nger) befel\u00e9 val\u00f3sul meg a szemben\u00e1ll\u00e1s.\u00a0<\/p>\n\n\n\n

Ebben a saj\u00e1tos lelki alap\u00e1ll\u00e1sban az \u00e9n<\/em>nek az \u00e9n<\/em>–te<\/em> viszonyb\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9se egyben azt is jelenti, hogy az \u00e9n<\/em> minden olyan helyzett\u0151l visszariad, ahol t\u00e1rgyi viszonyba ker\u00fclhetne.\u00a0<\/p>\n\n\n\n

Ez az a helyzet, amelyb\u00f6l  az \u00e9n <\/em>menek\u00fcl; a szecesszi\u00f3nak mint irodalmi ir\u00e1nyzatnak k\u00fcl\u00f6n saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy ez a menek\u00fcl\u00e9s stil\u00e1ris elemekkel az \u00e1lom- \u00e9s fant\u00e1ziavil\u00e1g ir\u00e1ny\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nik meg.<\/p>\n\n\n\n

J\u00f3l l\u00e1that\u00f3 pl. mindez Kosztol\u00e1nyi A szeg\u00e9ny kisgyermek panaszai (1910) c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben is: <\/p>\n\n\n\n

\u201eA r\u00fat varangyot v\u00e9resen meg\u00f6lt\u00fck. \/ \u00d2 iszony\u00fa volt. \/ Vad h\u00e1bor\u00fa volt. \/ A d\u00e9lut\u00e1n pokoli-s\u00e1rga. \/ Nyakig a v\u00e9rbe \u00e9s a  s\u00e1rba \/ dolgoztunk, mint a hentesek, \/ s a k\u00f6v\u00e9r b\u00e9ka elesett. \/ Eg\u00e9sz smaragd volt. Rubin a szeme, \/ gy\u00e9m\u00e1ntot izzadt, m\u00e9rgekkel tele. \/ A l\u00e1ba t\u00fcrkisz, a hasa zafir, \/ a b\u00f6re selymek fonad\u00e9ka, \/ s reg\u00e9s kincs\u00e9vel elter\u00fclt \/ a gazdag, undok anya-b\u00e9ka.\u201c <\/strong><\/p>\n\n\n\n

 Ennek a lelki alap\u00e1ll\u00e1snak van egy  saj\u00e1tos id\u0151<\/strong>– \u00e9s t\u00e9r<\/strong>dimenzi\u00f3ja is.<\/p>\n\n\n\n

Rilke  korai korszak\u00e1ban mint pl. Mir zur Feier (1899) c\u00edm\u00fc k\u00f6tet\u00e9ben is l\u00e1that\u00f3: az id\u0151<\/em> mint id\u00f6tlens\u00e9g , mint egyfajta  \u00b4\u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g\u00b4 jelenik meg.<\/p>\n\n\n\n

 \u201eDas ist Sehnsucht: wohnen im Gewoge \/ und keine Heimat haben in der<\/strong> Zeit<\/strong>\u201c.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00e9r<\/em> pedig mint k\u00f6r<\/em> az \u00e9n<\/em> bez\u00e1rts\u00e1g\u00e1nak de \u00f6nmegel\u00e9ged\u00e9s\u00e9nek is kifejez\u00f6je. Az ebbe a k\u00f6rbe bez\u00e1rt vil\u00e1g az azt felt\u00e9telez\u0151 \u00e9n<\/em>t\u0151lmint k\u00f6z\u00e9ppontt\u00f3l mindig egyenl\u0151 t\u00e1vols\u00e1gra van, nem ismeri j\u00f3 \u00e9s rossz, az alantas \u00e9s fenk\u00f6lt, a v\u00e9ges \u00e9s v\u00e9gtelen stb. ellent\u00e9tet. Az \u201eeszt\u00e9tikai tudat\u201c (Kierkegaard) ebben a k\u00f6r<\/em>ben \u00e9s csakis \u00edgy \u00e9li \u00e1t a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9get. Isten ebben a vil\u00e1gban semmi egy\u00e9b mint a k\u00f6r <\/em>szinon\u00edm\u00e1ja, ugyanannak a vil\u00e1gnak a kifejez\u00f6d\u00e9se Rilk\u00e9n\u00e9l vagy pl. a fiatal Babitsn\u00e1l. A szecessz\u00ed\u00f3s t\u00e9rszeml\u00e9let, amit nem minden ok n\u00e9lk\u00fcl szoktak a g\u00f3tik\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozni, j\u00f3l k\u00f6vethet\u0151 a Stunden-Buchban. A Stunden-Buch \u00e9n<\/em>je, a szerzetes altereg\u00f3 nem a vil\u00e1ggal, hanem \u00f6nmag\u00e1val \u00e1ll szemben. Meg akarja haladni \u00f6nmag\u00e1t, el  akar fogyni az id\u00f6ben. Ez a szecesszi\u00f3 tulajdonk\u00e9ppeni kiindul\u00f3pontja Rilk\u00e9n\u00e9l: az \u00e9n <\/em>kialakul\u00e1sa, feln\u00f6vekv\u00e9se egy hatalmas \u00edv\u00fc ornamentumban, ami szimbolikus elemeket is mag\u00e1ban foglal. Az ornamentumon kereszt\u00fcl \u00e9rthet\u00f6 meg a Stunden-Buch l\u00edrai \u00e9n<\/em>je; nem akar semmi t\u00f6bbet, csak hull\u00e1mszer\u0171, \u00f6nmag\u00e1ba \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9r\u0151 n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel \u00f6nmag\u00e1t le\u00edrni. <\/p>\n\n\n\n

\u201eIch will mich beschreiben wie ein Bild, das ich sah<\/strong>\u201c olvashat\u00f3, az egyes napokr\u00f3l pedig az \u00e1ll, hogy \u201enichts bedeuten als ein wiederkehrendes Wellenschlagen und nichts verlangen, als ein Bild zu tragen<\/strong>\u201c <\/p>\n\n\n\n

Mindebb\u00f6l  j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 azonban, hogy a g\u00f3tik\u00e1val val\u00f3 p\u00e1rhuzam nem l\u00e9nyegi jelleg\u0171. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 (kiv\u00e1ltk\u00e9ppen a szecesszi\u00f3ban j\u00f3l k\u00f6vethet\u0151) vertik\u00e1lis lelkis\u00e9g<\/strong>e v\u00e9g\u00fcl is csak j\u00e1tszik az Isten-gondolattal, hely\u00e9be az \u00e9n<\/em>t \u00e1ll\u00edtja. Isten sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9n <\/em>maszkja.<\/p>\n\n\n\n

A magyar irodalomban sokszor kap ez a szecesszi\u00f3s t\u00e9r<\/strong>-k\u00e9pzet k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangs\u00falyt. Babitst\u00f3l eg\u00e9szen Szomory Dezs\u00f6ig terjed ugyanis azoknak az \u00edr\u00f3knak sora, akikn\u00e9l a k\u00f6r <\/em>m\u00e1r nem megel\u00e9gedetts\u00e9get, b\u00f6lcsess\u00e9get jelent mint a korai Rilk\u00e9n\u00e9l, hanem \u00e9ppen a k\u00edn, a f\u00e1jdalom, az elkeseredetts\u00e9g szinon\u00edm\u00e1ja. A babitsi \u201eb\u00fcv\u00f6s k\u00f6r\u00f6mb\u0151l nincsen m\u00f3d kit\u00f6rn\u00f6m<\/strong>\u201c-re r\u00edmel Szomory Dezs\u00f6 panasza: \u201eA magam k\u00f6r\u00e9be z\u00e1rva<\/strong>\u201c.<\/p>\n\n\n\n

Ezen a pontok \u00e9rkez\u00fcnk el M\u00e1rai saj\u00e1tos probl\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz, ami tulajdonk\u00e9ppen az \u00e9n <\/em>problematik\u00e1ja egy saj\u00e1tos pszichol\u00f3gia<\/strong>i k\u00f6rnyezetben. An\u00e9lk\u00fcl, hogy M\u00e1rai \u00fan. modern \u00e9rtelemben vett pszichol\u00f3giai reg\u00e9nyt \u00edrna, a mondanival\u00f3ja mindig egyfajta pszichol\u00f3giai probl\u00e9ma, mindig ugyanaz a pszichol\u00f3giai probl\u00e9ma. Ezt sokszor ism\u00e9tl\u00e9snek \u00e9rezz\u00fck, pontosabban az ism\u00e9tl\u00e9s nem m\u00e1s mint az elbesz\u00e9l\u0151 sorozatos kit\u00e9r\u00e9se a l\u00e9nyeges el\u0151l, amit intenci\u00f3j\u00e1ban meg akar ragadni. Ez a fesz\u00fclts\u00e9g a felszines \u00e9s az \u00e9n <\/em>pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak m\u00e9lyr\u00e9tegei k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9nyeg\u00e9ben M\u00e1rai saj\u00e1tos hangja. Az \u00e9z\u00e9sek z\u0171rzavara, az \u00e9n<\/em>t fenyeget\u0151 k\u00e1osz az egyik oldalon, a rend v\u00e1gya, az \u00e9n <\/em>megment\u00e9se a m\u00e1sik oldalon az az alapkonflliktus, ami M\u00e1rai eg\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n v\u00e9gigvonul.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9rdekes saj\u00e1ts\u00e1ga M\u00e1rai pszichologiz\u00e1l\u00f3 reg\u00e9nyeinek, hogy ezek  nyilv\u00e1nval\u00f3an a reg\u00e9ny klasszikus p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetik \u00e9s csakis ezen bel\u00fcl igyekeznek megtal\u00e1lni az adekv\u00e1t elbesz\u00e9l\u0151i m\u00f3dot. Az \u00fan. bels\u00f6 monol\u00f3g, amit t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt  Schnitzler Leutnant Gustl  <\/em>c\u00edm\u0171  reg\u00e9ny\u00e9ben (egy\u00e9bk\u00e9nt els\u0151k\u00e9nt) \u00e9pp\u00fagy alkalmazott m\u00e9lyl\u00e9lektani folyamatok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra mint Joyce  az Ulysses<\/em>ben,   vagy ak\u00e1r Babits aki maga is klasszikus form\u00e1ban \u00edrt, k\u00eds\u00e9rletezett vele, elker\u00fclte M\u00e1rai S\u00e1ndor \u00e9rdekl\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ez a t\u00e9ny minden bizonnyal nem v\u00e9letlenszer\u0171, nem az az oka, hogy M\u00e1rai nem tudott volna a szerkeszt\u00e9snek e fajt\u00e1j\u00e1r\u00f3l, hanem minden bizonnyal M\u00e1rai alap\u00e1ll\u00e1s\u00e1ban gy\u00f6kerezik.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9rdekes megfigyelni ezt az alaphelyzetet M\u00e1rai A gyerty\u00e1k csonkig \u00e9gnek c\u00edm\u0171, eredetileg 1942-ben kiadott reg\u00e9ny\u00e9ben. Ezt a m\u00fcvet t\u00f6bb nyelvre leford\u00edtott\u00e1k az\u00f3ta, n\u00e9met\u00fcl eddig h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6n kiad\u00e1sa jelent meg, a legut\u00f3bbi 1999-ben Die Glut c\u00edmen. <\/p>\n\n\n\n

Els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra a reg\u00e9ny egy hat\u00e1sos eszk\u00f6z\u00f6kkel elbesz\u00e9lt saj\u00e1tos szerelmi h\u00e1romsz\u00f6g le\u00edr\u00e1sa, \u00fagy, hogy alig t\u00f6rt\u00e9nik valami. Ami t\u00f6rt\u00e9nik, amit a sujet el\u00e1rul, az – mondhatn\u00e1nk – a mesteri szerkeszt\u00e9s ellen\u00e9re is ban\u00e1lis, sokszor \u00fan. ponyvareg\u00e9nyekben is megtal\u00e1lhat\u00f3. Ha azonban elt\u00e1volodunk a t\u00f6rt\u00e9nett\u0151l, a m\u0171 felszin\u00e9t\u00f6l, \u00e9s a h\u00e1rom szerepl\u0151 Henrik, Konr\u00e1d \u00e9s Krisztina egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t kutatjuk \u00fagymond a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt, a m\u0171 \u00e9rtelme m\u00e9lyebb dimenzi\u00f3t kap, s\u0151t az is \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy bizonyos tekintetben A gyerty\u00e1k csonkig \u00e9gnek kulcsfontoss\u00e1g\u00fa m\u0171 M\u00e1rai meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

\u201eAz ember mindig tudja az igazat, azt a m\u00e1sik igazs\u00e1got, melyet a szerep, a jelmezek, az \u00e9let helyzetei eltakarnak<\/strong>\u201c – mondja az elbesz\u00e9l\u0151, \u00e9s val\u00f3ban a l\u00e9nyegest a m\u00f6g\u00f6ttesben, a ki nem mondottban vagy kimondhatatlanban \u00e9rezz\u00fck. A kimondhatatlan<\/em> pedig a m\u0171 m\u00e9lyl\u00e9lektani r\u00e9tege, annak a meg\u00e9rt\u00e9se, hogy mi Henrik \u00e9s Konr\u00e1d k\u00f6z\u00f6tti konfliktus igazi term\u00e9szete, mi\u00e9rt emeli Konr\u00e1d a pusk\u00e1t egykori bar\u00e1tj\u00e1ra, \u00e9s mi Krisztina val\u00f3di szerepe kett\u0151j\u00fck kapcsolat\u00e1ban. Ez a k\u00e9rd\u00e9s a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s szintj\u00e9n nem megv\u00e1laszolhat\u00f3, \u00e9rthetetlen, \u00e9s ez teszi a reg\u00e9nyt nyugtalan\u00edt\u00f3 olvasm\u00e1nny\u00e1. Elrejtve nagyon m\u00e9lyen benne van M\u00e1rai S\u00e1ndor \u00e9let\u00e9nek \u00e9s irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek eg\u00e9sz rejt\u00e9lye. Ez a rejt\u00e9ly pedig az \u00e9letrajzban gy\u00f6kerez\u0151 \u00e9lm\u00e9nye a szenved\u00e9lynek, ami M\u00e1rain\u00e1l mindig puszt\u00edt\u00f3, f\u00e9lelmet kelt\u0151, mag\u00e1nyba k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 betegs\u00e9g, amit csakis a gondolkod\u00e1s racion\u00e1lis fegyelm\u00e9vel, a vil\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1ssal, valamif\u00e9le aszk\u00e9tikus munkav\u00e1ggyal lehet ha nem is legy\u0151zni, de megf\u00e9kezni.<\/p>\n\n\n\n

Henrik \u00e9s Konr\u00e1d a l\u00e9lek ellentmond\u00e1sos, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1t p\u00e9ld\u00e1zza, viszonyuk egym\u00e1shoz nem dialogikusan egyidej\u0171, hanem monologikusan egym\u00e1s ut\u00e1ni. A Konr\u00e1d k\u00e9pviselte \u00e9letelv \u00b4tal\u00e1lkoz\u00e1sukban\u00b4 m\u00e1r mint meghaladott van csak jelen. A szenved\u00e9ly fiatalkori t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t mint valami gyilkos fenyeget\u00e9st (erre utal az \u00f6l-\u00f6lel sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k is) az \u00f6regkor rendszer\u0171 v\u00e9dekez\u00e9s\u00e9vel szor\u00edtotta vissza, ami a mag\u00e1ny v\u00e1llal\u00e1s\u00e1t, a lemond\u00e1st jelentette. Krisztina szerepe ebben a viszonyban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a szenved\u00e9ly megtestes\u00edt\u00e9se, a hozz\u00e1 val\u00f3 mindenkori viszony egyben a k\u00e9t magatart\u00e1s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t is mutatja: a k\u00f6zvetlen \u00e9rz\u00e9kis\u00e9get amely a k\u00e1oszt \u00e9s a kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1got involv\u00e1lja, ill. a t\u00e1vols\u00e1got tart\u00f3 fegyelmet, aminek egyik jellegzetess\u00e9ge pl. hogy Henrik \u00e9s Krisztina napl\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban \u00e9rintkeznek egym\u00e1ssal noha fizikai \u00e9rtelemben egym\u00e1s mellett \u00e9lnek.<\/p>\n\n\n\n

Ez l\u00e9nyeg\u00e9ben M\u00e1rai S\u00e1ndor \u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak legm\u00e9lyebb \u00e9s legnagyobb hat\u00e1s\u00fa \u00e9lm\u00e9nye.: szenved\u00e9ly<\/strong> \u00e9s rend<\/strong> konfliktusa, amit \u00fagy t\u0171nik l\u00e9nyeg\u00e9ben soha nem tudott v\u00e9glegesen lez\u00e1rni, \u00fajra \u00e9s \u00fajra megk\u00eds\u00e9relte megfogalmazni \u00e9s v\u00e9g\u00fcl mindig el\u00e9gedetlen maradt az eredm\u00e9nnyel.<\/p>\n\n\n\n

Hogy honnan j\u00f6n a szenved\u00e9lynek ez  a mindent meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s puszt\u00edt\u00f3 \u00e9lm\u00e9nye, val\u00f3j\u00e1ban titok maradt. Annyit tudhatunk fel\u00f6le, amit M\u00e1rai \u00e9letrajzi jelleg\u0171 ir\u00e1saiban el\u00e1rult illetve amire m\u0171veinek sokszor bonyolult k\u00e9plete k\u00f6vetkeztetni enged. <\/p>\n\n\n\n

Az Egy polg\u00e1r vallom\u00e1saiban k\u00e9t nagyobb emoci\u00f3n\u00e1lis reakci\u00f3t kiv\u00e1lt\u00f3, nyilv\u00e1nval\u00f3an m\u00e9lyebb nyomokat hagy\u00f3 esem\u00e9nyr\u0151l t\u00f6rt\u00e9nik eml\u00edt\u00e9s: az egyik a kitasz\u00edtotts\u00e1g \u00e9rz\u00e9se, amikor az els\u0151sz\u00fcl\u00f6tt fi\u00fagyermek helyett h\u00faga ker\u00fcl a csal\u00e1di \u00e9rdekl\u00f6d\u00e9s \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg szeretet k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

\u201eHat\u00e9ves koromig tartott ez az idill. Akkor h\u00fagom foglalta el rangomat \u00e9s helyemet \/…\/ valami megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem, nem voltam t\u00f6bb\u00e9 els\u00f6 szem\u00e9ly, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9s vissz\u00e1s sz\u00e1m\u00fczet\u00e9sbe ker\u00fcltem.\u201c <\/strong><\/p>\n\n\n\n

Egy m\u00e1sik meghat\u00e1roz\u00f3 korai \u00e9lm\u00e9ny minden bizonnyal a kamaszod\u00f3 fi\u00fa vonz\u00f3d\u00e1sa egy m\u00e1sik fi\u00fahoz, aki visszautas\u00edtja k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

\u201eElem\u00e9r volt a pl\u00e1t\u00f3i szerelem, a tiszta v\u00e1gy, melyet nem szennyez be testi \u00e9rint\u00e9s [216]\/…\/ Ahogy f\u00f6lvetette szemeit, elpirult, k\u00ednais\u00e1rga, t\u00f6r\u00e9keny kez\u00e9vel zavartan homlok\u00e1hoz kapott, hogy egy hajf\u00fcrt\u00f6t els\u00edmitson onnan s azut\u00e1n v\u00e9rt\u00f6l duzzadt ajkait b\u00e1m\u00e9szan nyitva felejtette, s ocsud\u00f3-k\u00e1bult pillant\u00e1ssal n\u00e9zett a k\u00e9rdez\u00f6re, mintha \u00f6r\u00f6k szenderg\u00e9sb\u00f6l \u00e9bredne, Csipker\u00f3zsika m\u00f3dj\u00e1ra, egy-egy pillanatra – ilyenkor \u00e9n is zavartan elford\u00edtottam fejem, mert sz\u00e9gyelltem magam ennyi sz\u00e9ps\u00e9g el\u00f6tt.[218] \/…\/  Elem\u00e9r nem szeretett engem, nem tudott szeretni, \u00e9n voltam a m\u00e1sik fajta, az idegen, gyan\u00fas \u00e9s ellens\u00e9ges emberfajta, kinek \u00fatj\u00e1b\u00f3l kit\u00e9rt<\/strong>.\u201c  (Egy polg\u00e1r vallom\u00e1sai I)<\/p>\n\n\n\n

A kor\u00e1bbi m\u00fcvekhez tartoz\u00f3, 1935-ben k\u00f6zz\u00e9adott V\u00e1l\u00e1s Bud\u00e1n  c\u00edm\u00fc reg\u00e9nyben van egy nehezen \u00e9rthet\u0151 de tal\u00e1n valamivel t\u00f6bbet sejtet\u00f6 utal\u00e1s az \u00e9rzelmi h\u00e1romsz\u00f6g\u00f6n bel\u00fcl: K\u00f6m\u00edves Krist\u00f3f v\u00e1l\u00f3peres \u00fcgyv\u00e9d \u00e9s fiatalkori bar\u00e1tja Greiner Imre mindent tiszt\u00e1z\u00f3 \u00e9jjeli besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9nek van egy r\u00e9szlete, amely Anna (Krisztin\u00e1hoz hasonl\u00f3) szerep\u00e9t eml\u00edti \u00e9s kett\u0151j\u00fck kapcsolat\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00f6s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezi: \u201eDe azt\u00e1n \u00e1tveszi Ann\u00e1t az \u00e9let, egy m\u00e1sik f\u00e9rfi. \u00e8n vagyok ez a f\u00e9rfi, szeretj\u00fck egym\u00e1st, minden \u00e1ron szeretj\u00fck egym\u00e1st. Mindent idead nekem, csak \u00e9ppen t\u00e9ged nem. Nem tudja, nem besz\u00e9l r\u00f3la, nem gondol re\u00e1. Tal\u00e1n b\u00e1ny\u00e1k \u00e9gnek \u00edgy, ezzel a lass\u00fa f\u00fcsttel, mint az effajta titok a l\u00e9lekben. \u00e8s a nappal k\u00e9peit k\u00f6vetik az \u00e1lmok, milli\u00f3 v\u00e1ltozatokkal, arcokkal \u00e9s alakokkal \u00e9s helyzetekkel.; s k\u00f6zt\u00fck te. Azt\u00e1n az, hogy velem van \u00e9s \u00e9ber \u00e9s<\/strong> m\u00e9g sincs velem. S azokban, mikor azt hiszi, velem<\/strong> van, v\u00e9g\u00fcl te hajolsz f\u00f6l\u00e9je – Valami t\u00e9boly ez – mondja K\u00f6m\u00edves Krist\u00f3f; s fel akar ugrani\u201c.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ami itt valamivel vil\u00e1gosabban fogalmaz\u00f3dik meg az intertextu\u00e1lis k\u00f6zegben mint m\u00e1s hasonl\u00f3 tematik\u00e1j\u00fa reg\u00e9ny\u00e9ben, az tulajdonk\u00e9ppen, hogy  k\u00e9t f\u00e9rfinak van itt k\u00f6ze egym\u00e1shoz valami saj\u00e1tos \u00e9s rejtett vagy titkolt m\u00f3don. Itt kell, hogy legyen a szenved\u00e9ly oly hatalmas ereje M\u00e1rai sz\u00e1m\u00e1ra, a menek\u00fcl\u00e9s v\u00e1gya a norm\u00e1lisba, \u00e9jszaka \u00e9s nappal szimb\u00f3lum\u00e1nak \u00e9rtelme stb.<\/p>\n\n\n\n

A n\u0151v\u00e9r [1946] szerkezet\u00e9ben \u00fajabb k\u00eds\u00e9rlet a pszichol\u00f3gia alapprobl\u00e9ma megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9ben. M\u00e1rai az I\/1 szem\u00e9ly\u00fc elbesz\u00e9l\u00e9sen bel\u00fcl beiktat egy napl\u00f3t, l\u00e9nyeg\u00e9ben egy \u00fajabb els\u0151 sz\u00e1m\u00fa elbesz\u00e9l\u0151t.  A reg\u00e9ny kezdete nagy m\u00e9rt\u00e9kben Thomas Mann-ra eml\u00e9keztet: valahol t\u00e1vol a vil\u00e1g forgatag\u00e1t\u00f3l, egy f\u00fcrd\u0151hely fogad\u00f3j\u00e1ban egy h\u00e1zasp\u00e1r \u00f6ngyilkoss\u00e1g\u00e1val kezd\u0151dik. Ebben a komor  alaphang\u00fa l\u00e9gk\u00f6rben  \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, a l\u00e9tez\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9t feszegeti az elbesz\u00e9l\u0151. A zen\u00e9sz Z.  hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l el\u0151ker\u00fclt \u00e9s az elbesz\u00e9l\u0151re hagyom\u00e1nyozott napl\u00f3 az \u00fajabb elbesz\u00e9l\u0151 titokzatos betegs\u00e9g\u00e9r\u0151l, a testi k\u00edn \u00e9s nyomor\u00fas\u00e1g hosszas \u00e9s r\u00e9szletes (sokszor unalmas) ecsetel\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e1ll.  A napl\u00f3 egyfajta erotikus viszonyt \u00e1br\u00e1zol Z. \u00e9s a szem\u00e9lyzet k\u00f6z\u00f6tt,  feltehet\u0151leg a betegs\u00e9g mint olyan \u00e9rtelmezhet\u0151 mint valamif\u00e9le a testis\u00e9g szintj\u00e9n megrekedt erotika , aminek felismer\u00e9se \u00e9s a kit\u00f6r\u00e9s v\u00e1gya hirtelen meggy\u00f3gy\u00edtja a beteget. Mindez gondolatilag meglehet\u0151sen hom\u00e1lyos tal\u00e1n ez\u00e9rt az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s szintj\u00e9n is sikertelen. Z. r\u00e1tal\u00e1l valamif\u00e9le \u00fajfajta viszonyra mint az \u00e9let \u00e9rtelm\u00e9re, ami nagyban hasonl\u00edt a m\u00e1r eml\u00edtett reg\u00e9nyek h\u00e1romsz\u00f6g-viszony\u00e1hoz: E.-vel  (\u00e9s annak f\u00e9rj\u00e9vel) ker\u00fcl valami titokszer\u0171, lebeg\u0151 \u00e9s szinte \u00e9rthetetlen de semmik\u00e9ppen sem testi kapcsolatba. A n\u0151 a napl\u00f3ir\u00f3 elbesz\u00e9l\u00f6 sz\u00e1m\u00e1ra \u201eminden h\u00fas-v\u00e9r val\u00f3s\u00e1gn\u00e1l igazibb szeret\u00f6\u201c <\/strong><\/p>\n\n\n\n

A n\u0151v\u00e9r szerkezeti sikertelens\u00e9ge ellen\u00e9re n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szlet\u00e9ben mindenk\u00e9ppen adal\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1l a szerelem-probl\u00e9m\u00e1hoz M\u00e1rai m\u0171veiben. A bez\u00e1rts\u00e1g \u00e9lm\u00e9nye itt nagyon er\u0151sen mag\u00e1val vonja a  meg\u00e9rt\u00e9s<\/strong> probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t \u00e9s keresi a menek\u00fcl\u00e9st ebb\u0151l a k\u00f6rb\u0151l:<\/p>\n\n\n\n

\u201eEgyed\u00fcl vagyok, bez\u00e1rva valamibe, aminek nincs neve<\/strong>\u201c  \u00edrja Z. a napl\u00f3j\u00e1ban. A probl\u00e9ma igaz\u00e1n ott van, hogy am\u00edg valaminek nincs neve, nincs val\u00f3s\u00e1gos megold\u00e1s se  r\u00e1. L\u00e9nyeg\u00e9ben egy ellentmond\u00e1sr\u00f3l van itt sz\u00f3: nem az igen igen, nem nem igazs\u00e1g\u00e1r\u00f3l ami a szem\u00e9ly \u00e1ttetsz\u00f6s\u00e9g\u00e9t, transzparenci\u00e1j\u00e1t biztos\u00edtja, mint ahogy M\u00e1t\u00e9 \u00edrja az Evang\u00e9lium\u00e1ban, hanem valami zavaros nemr\u00f6l ami m\u00e9g igen is. M\u00e1s sz\u00f3val  arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy az elbesz\u00e9l\u0151 t\u00fall\u00e9pne valamin (nevezz\u00fck szenved\u00e9lynek), amin l\u00e9nyeg\u00e9ben nem akar t\u00fall\u00e9pni. Innen v\u00e9lem\u00e9nyem szerint a zavar , de nemcsak az, hanem az elbesz\u00e9l\u0151i szinten az \u00e9rthetetlens\u00e9g, a b\u0171ntudat hi\u00e1nya \u00e9s a s\u00e9rt\u0151d\u00f6tts\u00e9g. <\/p>\n\n\n\n

M\u00e1rai ezt a fajta h\u00e1rom szem\u00e9lyben t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 pszichol\u00f3giai alapmot\u00edvumot \u00e1tviszi a dr\u00e1m\u00e1ra is. A Kassai polg\u00e1rokban a gondolati mag J\u00e1nos mester,  \u00c1gnes \u00e9s Genov\u00e9va alakj\u00e1ban l\u00e9nyeg\u00e9ben v\u00e1ltozatlan, de \u00e9ppen a dr\u00e1ma m\u0171faji kereteib\u0151l ad\u00f3d\u00f3an is, nem tudja ezt a pszichikai mozgat\u00f3 er\u0151t l\u00e1thatatlann\u00e1 tenni, m\u00e1s sz\u00f3val megjelen\u00edteni. A k\u00fcls\u0151 fenyegetetts\u00e9gre v\u00e1laszol\u00f3 cselekv\u00e9s \u00e9s egyfajta m\u0171v\u00e9szmor\u00e1l konfliktusa ez, ami  J\u00e1nos mester szem\u00e9ly\u00e9ben testes\u00fcl meg,  \u00e9s  amire a bels\u0151 fegyelmezetts\u00e9g, \u00f6nmagunk legy\u0151z\u00e9se a jellemz\u0151.  M\u00e1rai intenci\u00f3ja szerint az ut\u00f3bbi a nagyobb h\u0151siesss\u00e9g: megk\u00fczdeni a l\u00e9lek m\u00e9lys\u00e9geivel, a szenved\u00e9llyel, \u00f6ner\u0151b\u0151l (mondhatn\u00e1nk:  Isten seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl – 1311 a dr\u00e1ma ideje !) felemelkedni a m\u0171v\u00e9szet tisztas\u00e1g\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

\u201eVigy\u00e1zz, nem j\u00f3 m\u00e9lyre n\u00e9zni egy l\u00e9lekben. \u00c9n megk\u00eds\u00e9reltem \u00e9s elsz\u00e9d\u00fcltem, mint aki \u00f3vatlanul szakad\u00e9k f\u00f6l\u00e9 hajol\u201c <\/strong> –  mondja J\u00e1nos mester. Az \u00e9n  <\/em>daca \u00e9s keser\u0151s\u00e9ge ez, a mag\u00e1ny \u00fatja mindennel \u00e9s mindenkivel szemben. A m\u0171 pedig (J\u00e1nos mester m\u0171ve), ami ebb\u0151l az alap\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl, saj\u00e1tos, semmik\u00e9ppen nem vonz\u00f3 ink\u00e1bb k\u00ednz\u00f3 valami, amit Gergely p\u00e1ter \u00edgy jellemez: \u201eEbben a sz\u00e9p arcban az \u00f6rd\u00f6g von\u00e1sait l\u00e1tom! Mosoly\u00e1ban a k\u00eds\u00e9rt\u00e9s vil\u00e1g\u00edt! Nyoma sincs sehol a r\u00e9szv\u00e9tnek, irgalomnak!\u201c<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ez \u00e1ll M\u00e1rai eg\u00e9sz korai korszak\u00e1ra, pontosabban tal\u00e1n alig lehetne jellemezni. Felt\u0171n\u0151 pl. M\u00e1rai B\u00e9bi vagy az els\u0151 szerelem (1928) c\u00edm\u00fc reg\u00e9ny\u00e9nek narr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban \u00e9s tan\u00e1rfigur\u00e1j\u00e1ban a r\u00e9szv\u00e9tlens\u00e9g, s\u00f6t m\u00e1r-m\u00e1r n\u00e9mi szadista hajlam. Ez ann\u00e1l szembet\u0171n\u0151bb, ha a reg\u00e9nyt Babits Tim\u00e1r Virgil fia  c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9vel \u00f6sszehasonl\u00edtjuk, amit a sujet, a k\u00f6rnyezet \u00e9s az alaphelyzet meglehet\u0151s hasonl\u00f3s\u00e1ga maga k\u00edn\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

A napl\u00f3 m\u0171faj\u00e1ra  M\u00e1rai sok\u00e1ig nem tal\u00e1l r\u00e1.  1942-ben m\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151t vallja: \u201e A napl\u00f3kat soha nem sz\u00edvelhettem igaz\u00e1n, nem az \u00e9n m\u0171fajom,\u201c <\/strong>(\u00c9g \u00e9s f\u00f6ld) Kev\u00e9ssel ezut\u00e1n, 1943-t\u00f3l kezd el azt\u00e1n napl\u00f3t \u00edrni \u00e9s ez el is k\u00eds\u00e9ri 1989-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig. Az ambivalencia a napl\u00f3val szemben mindv\u00e9gig megmaradt: egyr\u00e9szt menek\u00fcl\u00e9sre tal\u00e1lt benne – \u00fagy gondolom – a 30-as\/40-es \u00e9vek reg\u00e9nyeiben felv\u00e1zolt nyomaszt\u00f3 pszichol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1t\u00f3l, m\u00e1sr\u00e9szt nem igaz\u00e1n felelt meg lelki alkat\u00e1nak a napl\u00f3 m\u00fcfaj\u00e1nak kit\u00e1rulkoz\u00f3, vallom\u00e1sos jellege. \u201e Tal\u00e1n k\u00e9tf\u00e9le napl\u00f3t kellene vezetnem<\/strong>\u201c –  \u00edrja 1947-ben (Eur\u00f3pa elrabl\u00e1sa)  Ami a napl\u00f3b\u00f3l kimaradt c\u00edm\u0171 posztumusz k\u00f6tetek bizony\u00edtj\u00e1k, hogy tal\u00e1n a rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9s v\u00e1gya nyom\u00e1n M\u00e1rai val\u00f3j\u00e1ban k\u00e9tf\u00e9le napl\u00f3t \u00edrt: a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek \u00e9s \u00f6nmag\u00e1nak. Mindenesetre a napl\u00f3kban megszabadul egy sor k\u00e9nyszert\u0151l, amit pl. a reg\u00e9ny\u00edr\u00e1s vetett fel sz\u00e1m\u00e1ra. \u0150 maga \u00edgy l\u00e1tja ezt 1946-ban keletkezett Ihlet \u00e9s nemzed\u00e9k  c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben:<\/p>\n\n\n\n

\u201eAz \u00edr\u00f3 nem magyar\u00e1z napl\u00f3j\u00e1ban, nem indokol, nem mutatja be alakjait, nem fed fel rejtett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket<\/strong>.\u201c<\/p>\n\n\n\n

. \u00dagy t\u0171nik, hogy a napl\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9ben M\u00e1rai igazi m\u0171faja, annak a m\u00e1r eml\u00edtett gondolatnak tematikailag soksz\u00edn\u0171 \u00e9s szerte\u00e1gaz\u00f3 kifejt\u00e9se, hogy az \u00e9n <\/em>igazi l\u00e9tszf\u00e9r\u00e1ja a szenved\u00e9lyen t\u00fal az \u00e9sz  ter\u00fclete. Mondhatn\u00e1nk \u00fagy is, hogy M\u00e1rai napl\u00f3iban ennek a racionalista szeml\u00e9letm\u00f3dnak \u00e9s vil\u00e1gn\u00e9zetnek az  \u00e9rveit, bizony\u00edt\u00e9kait keresi minden\u00fctt: olvasm\u00e1nyaiban, t\u00f6rt\u00e9nelemben, politik\u00e1ban, az anyanyelvhez \u00e9s sz\u00fcl\u0151haz\u00e1hoz vagy irodalomhoz val\u00f3 viszony\u00e1ban. Van a napl\u00f3knak azonban egy m\u00e1sik r\u00e9tege is, ami \u00e9ppen a pszichol\u00f3giai m\u00e9lyr\u00e9tegeket igyekszik meg\u00e9rteni, ami megnevez\u00e9st, fogalmi megragad\u00e1st vagy legal\u00e1bbis annak a v\u00e1gy\u00e1t jelenti. Ebben az \u00e9rtelemben a napl\u00f3k folytat\u00e1sai M\u00e1rai alapprobl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1rai magyars\u00e1ggal, a magyar nyelvvel \u00e9s irodalommal kapcsolatos gondolatait mindenk\u00e9ppen a szabads\u00e1g<\/strong>r\u00f3l val\u00f3 n\u00e9zeteivel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e9rdemes megvizsg\u00e1lni. A szabads\u00e1g<\/strong>-fogalmat \u00fajabban az individuum pszichol\u00f3giai ir\u00e1nyults\u00e1ga szempontj\u00e1b\u00f3l mint a valamit\u00f6l val\u00f3 ill. valamihez val\u00f3 szabads\u00e1got  (Freiheit von etwas<\/strong> \u00e9s Freiheit zu etwas<\/strong>) haszn\u00e1lj\u00e1k (pl. Erich Fromm). A k\u00e9rd\u00e9st ilyen fajta form\u00e1ban el\u0151sz\u00f6r a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges individualizmus filoz\u00f3fusa, Max Stirner veti fel, majd Nietzsche maga is alkalmazza. M\u00e1rain\u00e1l a szabads\u00e1g mint valamit\u0151l val\u00f3 szabads\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9ben a menek\u00fcl\u00e9s probl\u00e9m\u00e1ja, ami v\u00e9gigvonul eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9n: menek\u00fcl\u00e9s a csal\u00e1dt\u00f3l (\u00e9s a polg\u00e1rs\u00e1gt\u00f3l), a szenved\u00e9lyt\u0151l (\u00e9s mindenf\u00e9le k\u00f6zvetlen emberi kapcsolatt\u00f3l) \u00e9s tal\u00e1n megd\u00f6bbent\u0151 ez a kijent\u00e9s, de a haz\u00e1t\u00f3l mint olyant\u00f3l is. <\/p>\n\n\n\n

\u201eMilyen let\u00f6rt dolog meg\u00e9rkezni valahov\u00e1 –  milyen k\u00e9nyelmetlen, szennyes \u00e9s unalmas pillanat!<\/strong> – \u00edrja a Bolhapiac  c\u00edm\u00fc m\u0171v\u00e9ben 1934-ben. 1968\/75-\u00f6s Napl\u00f3j\u00e1nak utols\u00f3 mondata pedig \u00edgy hangzik: \u201eNincs hov\u00e1 meg\u00e9rkezni\u201c. <\/strong> Ennek a menek\u00fcl\u00e9snek a k\u00eds\u00e9rlete M\u00e1rai eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t illeti, \u00e9s nem lehet csup\u00e1n az \u00fajabb magyar t\u00f6rt\u00e9nelemnek azon s\u00f6t\u00e9t korszak\u00e1val kapcsolatba hozni, amely meger\u0151s\u00edtette benne az elhat\u00e1roz\u00e1st, hogy 1948-ban elhagyja az orsz\u00e1got. A politikai menek\u00fcl\u00e9s mellett mindenkor ott van valami l\u00e9nyegesebb, egzisztenci\u00e1lis menek\u00fcl\u00e9s is : amikor mint kisgyermek elmenek\u00fcl a csal\u00e1dt\u00f3l, mint ahogy \u00edrja az Egy polg\u00e1r vallom\u00e1saiban (1934): \u201eegy napon elindultam az asz\u00f3di orsz\u00e1g\u00faton, s ez az \u00fat nem vezetett sehov\u00e1\u201c, <\/strong>de k\u00e9s\u00f6bb, \u00edr\u00f3k\u00e9nt, ugyan\u00fagy menek\u00fcl az \u00e9n<\/em>be, mint ahogy erre 1972-ben kiadott F\u00f6ld,f\u00f6ld c\u00edm\u00fc  visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben eml\u00edti: \u201eCsak befele volt menek\u00fcl\u00e9s (ha volt).\u201c<\/strong>, ami annyit is jelent, hogy menek\u00fclt az \u00e1lomszer\u0171be, az illuzi\u00f3ba. Ugyanitt, a F\u00f6ld,f\u00f6ld<\/em>  c\u00edm\u00fc k\u00f6tetben \u00edrja: \u201eMenek\u00fcl\u00e9s volt a kr\u00fadyzmus, egyszerre ocs\u00fad\u00e1s \u00e9s k\u00e1bulat.\u201c<\/strong> (M\u00e1rai maga is \u00edrt egy Kr\u00fady k\u00f6nyvet  Szindb\u00e1d hazamegy  (1940) c\u00edmmel).<\/p>\n\n\n\n

Tal\u00e1n egyetlen dolog van, amit \u00fagy tekinthet\u00fcnk M\u00e1rai \u00e9let\u00e9ben, hogy szabads\u00e1g valamihez, \u00e9s ez a valami nem is a haza, tal\u00e1n nem is a magyars\u00e1g mint olyan, hanem csakis a magyar nyelv, az anyanyelv.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA nyelv a haz\u00e1m. \/…\/ Egy haza van, a nyelv. Minden m\u00e1s sz\u00fcks\u00e9g vagy fogalom<\/strong>\u201c – \u00edrja Eur\u00f3pa elrabl\u00e1sa c\u00edm\u00fc m\u00fcv\u00e9ben 1947-ben.<\/p>\n\n\n\n

Az anyanyelvvel M\u00e1rai eljutott a legutols\u00f3 ponthoz amin t\u00fal m\u00e1r nem l\u00e9tezhet semmif\u00e9le rendszer\u0171 gondolkod\u00e1s, ami n\u00e9lk\u00fcl az is megsz\u0171nik, amit minden eszk\u00f6zzel v\u00e9deni igyekszik a felboml\u00e1s ellen: az \u00e9n<\/em>, az individuum. Gondoljunk csak pl. a DADA \u00e9rtelmetlen dadog\u00e1s\u00e1ra, ami M\u00e1rai sz\u00e1m\u00e1ra soha nem lehetett c\u00e9l.  Ez\u00e9rt \u00edrja az Egy polg\u00e1r vallom\u00e1sai<\/em>ban, hogy \u201eez az utols\u00f3 titok, az anyanyelv\u201c<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

A dologhoz az is hozz\u00e1tartozik, hogy igyekszik megtal\u00e1lni a nyelvnek azt a szf\u00e9r\u00e1j\u00e1t, amelyben \u00f6nmag\u00e1t, az individuum probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t megfogalmazhatja. Ez nyilvanval\u00f3 illuzi\u00f3. Mindenesetre amit M\u00e1rai magyar anyanyelven \u00e9rt, az valami saj\u00e1tos, nem mindennapos nyelvhaszn\u00e1lat, egy m\u00e1sik nyelv a val\u00f3s\u00e1gos m\u00f6g\u00f6tt vagy \u00e9ppen f\u00f6l\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

\u201emeg kell tanulnom azt a m\u00e1sik magyar nyelvet, amely a k\u00f6nyvekben m\u00e1r csak megsz\u00fcrve \u00e9lt, az \u00e9let nyelv\u00e9t, \u00fajra meg kell tanulnom magyarul<\/strong>\u201c – olvashat\u00f3 az Egy polg\u00e1r vallom\u00e1saiban, az 1945\/57-es Napl\u00f3ban pedig a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1ll: \u201eVan egy m\u00e1sik nyelv \/…\/ Amikor az eml\u00e9kek \u00e9nekelnek<\/strong>\u201c.<\/p>\n\n\n\n

Ebb\u0151l ered M\u00e1rai stil\u00e1ris tudatoss\u00e1ga, st\u00edlus\u00e1nak sokszor virtu\u00f3z t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ge, r\u00f6vid, n\u00e9h\u00e1ny szavas jellemz\u00e9seinek megragad\u00f3 m\u00e9lys\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

Hogy mennyire a nyelv \u00e9let\u00e9nek tal\u00e1n egyetlen \u00e9rtelme, mutatja a f\u00e9lelem, amit \u00e9rez,  ha bizonyos helyzetekben nem \u00e9rti ezt a nyelvet. 1968\/75-\u00f6s Napl\u00f3j\u00e1ban eml\u00edti, hogy T\u00f6m\u00f6rk\u00e9ny olvas\u00e1sakor a garaboly<\/em> sz\u00f3ra bukkant, amit nem \u00e9rtett. <\/p>\n\n\n\n

\u201eIjedten lapozok a sz\u00f3t\u00e1rban<\/strong>\u201c – \u00edrja err\u0151l az esetr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e9gezet\u00fcl, amivel sokan kezdik: M\u00e1rai \u00edr\u00f3i nagys\u00e1g\u00e1r\u00f3l, hely\u00e9r\u0151l a magyar irodalomban. Nem tudom, hogy milyen nagy \u00edr\u00f3 volt, ezt meghat\u00e1rozni sokszor k\u00e9rd\u00e9ses. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy kem\u00e9ny harcot v\u00edvott a saj\u00e1t d\u00e9monj\u00e1val, ebben a k\u00fczdelemben sokszor jelent\u0151s magass\u00e1gokba emelkedett (S\u00fck\u00f6sd Mih\u00e1ly \u00f3vatos kifejez\u00e9s\u00e9vel: \u201eszerencs\u00e9s pillanataiban igen nagy \u00edr\u00f3 volt<\/strong>\u201c), de \u00fagy t\u0171nik, hogy ez a harc  nagyon nagy \u00e1rat k\u00f6vetelt. Hadd eml\u00edts\u00fck itt azt a m\u0171vet, amit M\u00e1rai szinte irigys\u00e9ggel csod\u00e1lt, azt ugyanis, hogy egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben valami nagy hat\u00f3er\u0151 rejlik:   Csehov   egyik  novell\u00e1j\u00e1t,  amelynek  c\u00edme  A kuty\u00e1s h\u00f6lgy.  Az eg\u00e9sz egy (ha \u00fagy tetszik) jelent\u00e9ktelen  t\u00f6rt\u00e9net, amelyben k\u00e9t embert a szenved\u00e9ly minden korl\u00e1ton \u00e9s j\u00f3zan megfontol\u00e1son  \u00e1tt\u00f6rve mag\u00e1val ragad. Itt vannak Dosztojevszkij igen m\u00e9ly gy\u00f6kerei, tal\u00e1lhatunk ebb\u0151l egy j\u00f3 r\u00e9szt Babitsn\u00e1l is, gondoljunk csak a T\u00edm\u00e1r Virgil fia  c. reg\u00e9ny\u00e9nek z\u00e1r\u00f3jelenet\u00e9re vagy pl. Psychoanalysis Christiana  c. vers\u00e9re (Az istenek halnak, az ember \u00e9l; 1925-27)<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1rai nem engedi sz\u00f3hoz jutni a szenved\u00e9lyt, cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban elfojtja, mert f\u00e9l hatalm\u00e1t\u00f3l \u00f6nmaga felett, de nem is tud igaz\u00e1n szabadulni t\u0151le, ez marad eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171v\u00e9ben – noha v\u00e1ltoz\u00f3 hangs\u00fallyal – f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja. Ebben a b\u0171n ut\u00e1ni \u00e9s b\u0171n el\u0151tti \u00e1llapotban nincs aki megv\u00e1ltsa az \u00e9n<\/em>t, <\/em>\u00f6nmag\u00e1t nevezte ki \u00f6nmaga b\u00edr\u00e1j\u00e1v\u00e1 \u00e9s elm\u00falasztotta megismerni azt az \u00e9rz\u00e9st, hogy van r\u00e9szv\u00e9t<\/strong> \u00e9s megbocs\u00e1jt\u00e1s <\/strong>az  emberrel, csak az nem \u00f6nmag\u00e1ban  keresend\u0151, nem csakis \u00f6nmag\u00e1ban keresend\u00f6.<\/p>\n\n\n\n

A modern magyar irodalom egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa \u00f6szt\u00f6nz\u00f6je, Ottlik G\u00e9za \u00edrja a k\u00f6vetkez\u0151ket:<\/p>\n\n\n\n

\u201eHa \u0150 nem \u00e1radt bele m\u00e9goly prof\u00e1n, vil\u00e1gi jelent\u00e9smozzanatokb\u00f3l \u00f6sszerakott m\u0171vembe – ha m\u00e1sk\u00e9nt nem, h\u00e1t mint szomj\u00fas\u00e1g, halhatatlan v\u00e1gy, a szarvas k\u00edv\u00e1nkoz\u00e1sa a sz\u00e9p h\u0171v\u00f6s patakra -, akkor nem is hoztunk l\u00e9tre semmit<\/strong>.\u201c (Pr\u00f3za)<\/p>\n\n\n\n

-o-<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Megeml\u00e9kez\u00e9s az \u00edr\u00f3 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n M\u00fcnchenben) \u201eAz  \u00b4egy\u00e9nis\u00e9g\u00b4, az a kev\u00e9s, ami \u00fajat az ember \u00f6nmag\u00e1hoz ad, eleny\u00e9sz\u0151 az \u00f6r\u00f6ks\u00e9g mellett, melyet a halottak hagynak re\u00e1nk\u201c – \u00edrja M\u00e1rai p\u00e1ly\u00e1ja elej\u00e9n az Egy polg\u00e1r vallom\u00e1saiban 1934-ben. Ami a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb m\u0171faji kereten \u00e9s t\u00e9m\u00e1n (sujet) t\u00fal els\u0151sorban szem\u00fcnkbe t\u0171nik az a M\u00e1rai f\u00e9le n\u00e9z\u0151pont hasonlatoss\u00e1ga … <\/p>\n

Continue reading “M\u00e1rai \u00e9s a hagyom\u00e1ny (2000)”<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-157","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/157","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=157"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/157\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":331,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/157\/revisions\/331"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=157"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}