{"id":1277,"date":"2026-10-18T16:50:23","date_gmt":"2026-10-18T14:50:23","guid":{"rendered":"https:\/\/onodi.at\/?page_id=1277"},"modified":"2026-10-23T20:54:42","modified_gmt":"2026-10-23T18:54:42","slug":"naplobejegyzesek-1990-2000","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/onodi.at\/?page_id=1277","title":{"rendered":"Napl\u00f3bejegyz\u00e9sek (1990 -2010 )"},"content":{"rendered":"
\n
\"monogram\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

1990<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Azt v\u00e1rjuk el a jellemes \u00e9lett\u0151l, hogy a jellem<\/em> az \u00e1ltal\u00e1nosra, az ide\u00e1lra mutasson, abb\u00f3l legyen levezethet\u0151 \u00e9s ne valamif\u00e9le egy\u00e9ni fogyat\u00e9koss\u00e1gb\u00f3l. Ne az\u00e9rt tart\u00f3zkodjak valamit\u0151l, mert k\u00e9ptelen vagyok r\u00e1, hanem mert a kell<\/em> szempontj\u00e1b\u00f3l nem akarom, nem tehetem. Ne az\u00e9rt ragaszkodjunk valamihez, mert az ellent\u00e9t\u00e9t\u0151l az eg\u00e9szben rejl\u0151 okok miatt menek\u00fcl\u00fcnk etc.<\/p>\n\n\n\n

A van<\/em> csakis az\u00e1ltal lehets\u00e9ges van<\/em>, hogy fogalmilag r\u00f6gz\u00edtett. Csakis az\u00e1ltal van, hogy fogalmilag van<\/em>. Minden egy\u00e9b nem tartozik az emberi szf\u00e9r\u00e1ba. Minden egy\u00e9b k\u00f6d, spekul\u00e1ci\u00f3 – minden egy\u00e9b jelent\u00e9ktelen.<\/p>\n\n\n\n

\u00dagy gondolom, hogy egy eszmei \u00e1ramlat meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9n\u00e9l nagyobb r\u00e1l\u00e1t\u00e1st nyer\u00fcnk a dologra, ha azt nem mint v\u00e1laszt<\/em> n\u00e9zz\u00fck csak (\u00e9s vetj\u00fck \u00f6ssze – sokszor a t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatb\u00f3l kiszak\u00edtva – m\u00e1s egy\u00e9b v\u00e1laszokkal), hanem mindenekel\u0151tt a k\u00e9rd\u00e9st<\/em>, amire a v\u00e1lasz sz\u00fcletett. \u00cdgy, f\u00fcggetlen\u00fcl jelenlegi vil\u00e1gn\u00e9zet\u00fcnkt\u0151l ill. a helyzet \u00e1ltal\u00e1nos (politikai) meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t\u0151l, lehet\u00fcnk meg\u00e9rt\u0151bbek olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi-ideol\u00f3giai jelens\u00e9gekkel szemben mint pl. a reform\u00e1ci\u00f3 vagy a marxizmus. Az el\u0151z\u0151 a vall\u00e1soss\u00e1g nagy szeml\u00e9leti kr\u00edzis\u00e9re, az ut\u00f3bbi mindenekel\u0151tt a t\u00e1rsadalmi \u00e9let kr\u00edzis\u00e9re adott egy lehets\u00e9ges v\u00e1laszt. Ezek a v\u00e1laszok abban a pillanatban lesznek “vesz\u00e9lyesek”, ha \u00fajabb v\u00e1laszokat (imm\u00e1r hat\u00e1ron bel\u00fcl) igyekszenek kiz\u00e1rni. A k\u00e9rd\u00e9s tudatos\u00edt\u00e1sa, megfogalmaz\u00e1sa mindig<\/strong> tiszteletre m\u00e9lt\u00f3 kezdet, amelyet mindig<\/strong> a v\u00e1lasz-pr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1sok v\u00e9gtelen sora k\u00f6vet. Ez a v\u00e9gtelen folyamat maga is lehet k\u00e9rd\u00e9s mint azt pl. a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hermeneutik\u00e1k mutatj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A reflektivit\u00e1s (aminek egyik megjelen\u00e9si form\u00e1ja a napl\u00f3) felt\u00e9telez valamif\u00e9le visszavonults\u00e1got az \u00e9letb\u0151l, tulajdonk\u00e9ppen par excellence sz\u00e1zadfordul\u00f3-m\u0171faj. Itt vannak nagyon er\u0151sen M\u00e1rai S. gy\u00f6kerei is.<\/p>\n\n\n\n

A napl\u00f3 \u00e9s a fikt\u00edv lev\u00e9l m\u00e1s mint az eml\u00e9k\u00edr\u00e1s. Mikest a (v\u00e9letlen) egy\u00e9ni sors k\u00e9nyszer\u00edtette ehhez, a sz\u00e1zadfordul\u00f3 tudatos elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt m\u00e1r a v\u00e9letlennek \u00e9rzett k\u00f6z\u00f6s sors \u00e9lm\u00e9nye van.<\/p>\n\n\n\n

1992<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A le\u00edrt sz\u00f3nak, a j\u00f3l megszerkesztett mondatnak \u00f3ri\u00e1si az ereje. A rosszul szerkesztettnek is. M\u00e1rai ezt igen j\u00f3l l\u00e1tta.<\/p>\n\n\n\n

Az “\u00c9let” osztatlans\u00e1ga, az “\u00e9let” megosztotts\u00e1ga – t\u00e9rre \u00e9s id\u0151re val\u00f3 tekintet n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

A trag\u00e9di\u00e1d abban \u00e1ll, hogy a lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztani<\/strong> akarsz \u00e9s nem megteremteni<\/strong> a lehet\u0151s\u00e9geket.<\/p>\n\n\n\n

A “k\u00e9nyelem” egyir\u00e1ny\u00fas\u00e1ga.<\/p>\n\n\n\n

A dolgokat betakar\u00f3 burok igen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, a dolog maga nagyon hasonl\u00f3 – t\u00e9rt\u0151l \u00e9s id\u0151t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

Ami er\u0151<\/em>, az a hatalom jegy\u00e9ben \u00e1ll, \u00e9s elveszett. Ami \u00f6sszek\u00f6thet, az a szeretet<\/em>, a teremt\u00e9s, mint olyan szeretete, a lenni \u00e9s lehetni valamiv\u00e9 szeretete, \u00e9s nem a birtokl\u00e1s\u00e9. Egy, a modern ipari civiliz\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s munkamegoszt\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 demokr\u00e1cia hazug, mert t\u00f6bbek k\u00f6zt a v\u00e9lem\u00e9nyek sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t hirdeti, de a v\u00e9lem\u00e9nyeket csakis az er\u0151viszonyok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben m\u00e9ltatja (m\u00e9ltathatja), nem pedig azok vonatkoz\u00e1s\u00e1ban..<\/p>\n\n\n\n

1993<\/strong><\/p>\n\n\n\n

“Wir haben das anderswo vernichtet.” (Baudrillard)<\/p>\n\n\n\n

“Ha j\u00f3l meg akarunk \u00e9rteni egy dolgot, \u00e1t kell venn\u00fcnk a ritmus\u00e1t.” (J. Ortega y Gasset)<\/p>\n\n\n\n

“Das ausgeschlagene tertium<\/em>, das Dritte, scheint es also zu geben. Aber es lebt wohl im Verborgenen, im Schatten des gesunden Menschenverstandes, f\u00fcr den die Welt klar und verl\u00e4\u00dflich in unvers\u00f6hnliche Gegens\u00e4tze geteilt ist.” (Watzlawick)<\/p>\n\n\n\n

\u03c0\u03ac\u03bd\u03c4\u03b1 \u1fe5\u03b5\u1fd6<\/strong> (panta rhei) (Herakleitosz)<\/p>\n\n\n\n

Amint kifolyik a kez\u00fcnkb\u0151l az id\u0151.<\/p>\n\n\n\n

A kereszt\u00e9ny ember hite a vil\u00e1g minden r\u00e9szlet\u00e9re kiterjed\u0151 megv\u00e1ltotts\u00e1g hite. Annak a hite egy\u00fattal, hogy a csoda<\/em> \u00e9s kegyelem<\/em> mindenkor, mindenhol \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben mindenkivel megt\u00f6rt\u00e9nhet az isteni akaratt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en. Az oszthatatlan, \u00f6nmag\u00e1val mindenkor azonos szubsztancia hite ez, amely nagy erk\u00f6lcsi er\u0151 az ember sz\u00e1m\u00e1ra. Egy\u00fattal hatalmas b\u00e9kly\u00f3 is, ez Nietzsche tan\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

C\u00e9ltalanul<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Mint aki r\u00e9g elfeledte<\/em><\/p>\n\n\n\n

amit egykor keresett, bolyongok c\u00e9ltalan<\/em><\/p>\n\n\n\n

idegen teherrel –<\/em><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Nincs \u00fat \u00e9s nincs csillag<\/em><\/p>\n\n\n\n

mely mutatn\u00e1<\/em><\/p>\n\n\n\n

mint sokaknak \u00e9s mint akkor<\/em><\/p>\n\n\n\n

hogy merre, merre<\/em><\/p>\n\n\n\n

van az a bizonyos;<\/em><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

k\u00f6d-felleg takarja<\/em><\/p>\n\n\n\n

c\u00e9ljaim, m\u00e1ss\u00e1<\/em><\/p>\n\n\n\n

jajulnak az \u00e1lmok,<\/em><\/p>\n\n\n\n

lassan hullva al\u00e1<\/em><\/p>\n\n\n\n

mint \u0151szi f\u00e1jdalom.<\/em><\/p>\n\n\n\n

(1993. november)<\/p>\n\n\n\n

“Der Computer hat keinen anderen. Deshalb ist er nicht intelligent. Denn intelligent werden wir immer durch den anderen.” (Baudrillard)<\/p>\n\n\n\n

“Aki politik\u00e1ban \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemben a kimondott sz\u00f3nak hisz, az mindig siralmas t\u00e9ved\u00e9s \u00e1ldozata.” (J. Ortega y Gasset)<\/p>\n\n\n\n

“Auf zweierlei beruht alle Wirkung menschlicher Handlungen, auf Wille und Macht; wenn eins von beiden fehlt, kann sich nichts entfalten.” (Boethius)<\/p>\n\n\n\n

“Ein K\u00fcnstler h\u00e4lt keine Wirklichkeit aus, er blickt weg, zur\u00fcck.” (Nietzsche)<\/p>\n\n\n\n

“Die artistische<\/em> Welt-Betrachtung: sich vor das Leben hinsetzen.” (Nietzsche)<\/p>\n\n\n\n

“Wir k\u00f6nnen nur eine Welt begreifen,<\/em> die wir selber gemacht<\/em> haben.” (Nietzsche)<\/p>\n\n\n\n

“In unserem Denken ist das Wesentliche<\/em> das Einordnen des neuen Materials in die alten Schemata (=Prokrustesbett), das Gleichmachen des Neuen.” (Nietzsche)<\/p>\n\n\n\n

“Die Menschheit hat immer denselben Fehler wiederholt: da\u00df sie aus einem Mittel zum Leben einem Ma\u00dfstab<\/em> des Lebens gemacht hat.” (Nietzsche)<\/p>\n\n\n\n

1994<\/strong><\/p>\n\n\n\n

“Minden \u00e1llam az emberek nagy t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9re n\u00e9zve nem cz\u00e9l , hanem csak eszk\u00f6z arra, hogy az egyesnek a szabad kifejl\u0151d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t ny\u00fajtsa \u00e9s anyagi j\u00f3l\u00e9t\u00e9t biztos\u00edtsa. Oly \u00e1llam, mely eg\u00e9sz nagys\u00e1g\u00e1ban fenn\u00e1ll ugyan, de a n\u00e9lk\u00fcl, hogy e cz\u00e9lnak megfelelne, mindenik polg\u00e1r\u00e1ra n\u00e9zve nem egy\u00e9b nagy bajn\u00e1l, melyet j\u00f3zanul csak addig fog elviselni, m\u00edg arra k\u00e9nyszer\u00edttetik” (B\u00e1r\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef)<\/p>\n\n\n\n

Magyarorsz\u00e1g, mint hatalmas metafora, mint “ami nem volt, hanem lesz\u00b4”.<\/p>\n\n\n\n

A vil\u00e1gban nagy eltol\u00f3d\u00e1s megy v\u00e9gbe az “\u00fat-ir\u00e1nyults\u00e1gt\u00f3l” a “c\u00e9l-ir\u00e1nyults\u00e1g” fel\u00e9. Az egyre ink\u00e1bb el\u0151ret\u00f6r\u0151 \u00fan. vizu\u00e1lis<\/em> kult\u00fara sem m\u00e1s egy\u00e9b, mint a “c\u00e9l-ir\u00e1nyults\u00e1g” egyik k\u00eds\u00e9r\u0151jelens\u00e9ge. L\u00e1tni valamit<\/em> mindig m\u00e1st jelent mint sejteni vagy hinni valamit. A hallani valamit<\/em> is m\u00e1st, mint a l\u00e1tni valamit<\/em>.A m\u00edtosz-alkot\u00e1s a folyamat visszaford\u00edt\u00e1sa a l\u00e1tott<\/em>-t\u00f3l a sejtett<\/em>-ez. A vizu\u00e1lis kult\u00fara a folyamat m\u00e1sik ir\u00e1nya: a sejtett<\/em> helyettes\u00edt\u00e9se a l\u00e1tott<\/em>-tal, a nyitott<\/em> helyettes\u00edt\u00e9se a r\u00e9szletekbe-z\u00e1rts\u00e1g<\/em>gal. A vizu\u00e1lis kult\u00fara a k\u00e9p<\/em> uralma a sz\u00f3<\/em> \u00e9s hang<\/em> felett; \u00faj b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1dat, \u00faj materializmus, az ember elsek\u00e9lyesed\u00e9se, mert k\u00e9pzelete \u00e9s v\u00e1gyai el\u0151tt minden kaput bez\u00e1r. A vil\u00e1got mint v\u00e9glegess\u00e9get, mint “c\u00e9lt” mutatja, mint pr\u00e9d\u00e1t, melyet az ember mindenkor megkaphat.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

F\u00e1jdalom<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Sokszor nem tudjuk igaz\u00e1n<\/p>\n\n\n\n

mi az, ami f\u00e1j,<\/p>\n\n\n\n

de sejtj\u00fck,<\/p>\n\n\n\n

hogy itt bel\u00fcl<\/p>\n\n\n\n

valahol<\/p>\n\n\n\n

elromlott<\/p>\n\n\n\n

az \u00e9let\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Mint amit rejtettek,<\/p>\n\n\n\n

t\u00e9ve ide-oda, amoda,<\/p>\n\n\n\n

pen\u00e9sz ette,<\/p>\n\n\n\n

belseje rohadt –<\/p>\n\n\n\n

feljajdulunk \u00e9s esz\u00fcnkbe jut<\/p>\n\n\n\n

az egyetlen:<\/p>\n\n\n\n

“V\u00e1ltoztasd meg \u00e9leted!”<\/p>\n\n\n\n

(1994. \u00e1prilis)<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A “l\u00e9nyegkeres\u00e9s” egyre ink\u00e1bb olyas valami lett, mint napjainkban az \u00e1sv\u00e1nykincsek: mind m\u00e9lyebbre kell \u00e1snunk, \u00e9s el\u00e9rkezhet a pillanat, amikor nem lesz t\u00f6bb es\u00e9ly\u00fcnk valami l\u00e9nyeges<\/em>t mondanunk a vil\u00e1gr\u00f3l; – a szem\u00e9t<\/em> annyira lek\u00f6ti minden er\u0151nk.<\/p>\n\n\n\n

Nincs mit mondanom<\/em>, \u00e9s tal\u00e1n ez is lehet t\u00e9ma – sajnos. Tal\u00e1n \u0151szint\u00e9bb, mint a banalit\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

Az “eszk\u00f6z\u00f6k” vagy pedig a “c\u00e9l” priorit\u00e1sa? Vagy pedig a kett\u0151 azonos?<\/p>\n\n\n\n

“Itt minden att\u00f3l f\u00fcgg, vajon szeretettel \u00e9s bel\u00fclr\u0151l n\u00e9zem-e a magyart? Ha bel\u00fclr\u0151l n\u00e9zem, akkor az extra Hungariam<\/em> is \u00e9rthet\u0151 \u00e9s megbocs\u00e1that\u00f3. Ha k\u00edv\u00fclr\u0151l n\u00e9zem, akkor a Sz\u00f3zat<\/em>-nak id\u00e9zett sora is tal\u00e1ny \u00e9s v\u00e9tkes finitizmus. Minden nemzetnek megvannak a titkai, amik egyszerre teszik erej\u00e9t \u00e9s gyenges\u00e9g\u00e9t. A hib\u00e1k rendesen azonosak az er\u00e9nyekkel. Csak a n\u00e9z\u0151pont m\u00e1s.” (Babits Mih\u00e1ly)<\/p>\n\n\n\n

Azok a nagyon m\u00e9ly, s\u00f6t\u00e9t magyar mag\u00e1nhangz\u00f3k valahogyan megnyugtatnak. Lehet, hogy van olyan, akit \u00e9ppen nyugtalan\u00edtanak. \u00c1zsia \u00e9s Eur\u00f3pa ellent\u00e9te lenne ez?<\/p>\n\n\n\n

1995<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A b\u0171n<\/em> fogalm\u00e1t (mint sok m\u00e1s egy\u00e9b erk\u00f6lcsi kateg\u00f3ri\u00e1t) a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1ra vonatkoztattuk mindig. Mit jelent az \u00faj helyzet ebb\u0151l a szempontb\u00f3l, ha ugyanis elvesz\u00edtj\u00fck egyre ink\u00e1bb a val\u00f3s\u00e1ghoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonyunkat. Ezzel t\u00faljutottunk a j\u00f3<\/em>n \u00e9s rossz<\/em>on?<\/p>\n\n\n\n

A piacorient\u00e1lt szeml\u00e9letnek nincs eml\u00e9kezete.<\/p>\n\n\n\n

1996<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Van valami \u00e9rintetlens\u00e9g egy kora reggeli t\u00e1jban.<\/p>\n\n\n\n

A megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s szem\u00e9lyess\u00e9ge – a megsz\u00f3l\u00edtatlans\u00e1g megal\u00e1z\u00f3 szem\u00e9lytelens\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

A szem\u00e9t<\/em> a dolgok egym\u00e1smellettis\u00e9ge. Elvi \u00e9rtelemben a demokr\u00e1cia<\/em> is szem\u00e9t<\/em>; min\u00e9l ink\u00e1bb el\u0151rehalad, ann\u00e1l jobban nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik ez. A modern fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalom egy hatalmas szem\u00e9ttelep.<\/p>\n\n\n\n

1997<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Mennyi energi\u00e1t \u00f6l\u00fcnk abba, hogy m\u00e1sokat f\u00e9lrevezess\u00fcnk \u00f6nmagunkat fel\u00f6l.<\/p>\n\n\n\n

A programoz\u00f3 a jelen kor napsz\u00e1mosa.<\/p>\n\n\n\n

A meg\u00e9rt\u00e9s<\/em> fogalma v\u00e1ltoz\u00e1st<\/em> implik\u00e1l val\u00f3ban. A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy mikor, mi \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nik ez a v\u00e1ltoz\u00e1s<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

Ami adott minden esetben, az a meg\u00e9rt\u00e9s t\u00e1rgya, az ir\u00e1nyults\u00e1g. Van-e valamif\u00e9le t\u00e9nyez\u0151 az ir\u00e1nyults\u00e1g viszony\u00e1ban, ami nincs al\u00e1vetve a dologid\u0151<\/em>nek? A megismer\u0151 tudat? A megismerend\u0151 dolog? A kett\u0151 viszonya?<\/p>\n\n\n\n

Vegy\u00fck a m\u0171alkot\u00e1st. Nyitott-e val\u00f3ban egy m\u0171? Ha igen, mifel\u00e9? A megismer\u0151 fel\u00e9, a megismer\u00e9s fel\u00e9, vagy mindk\u00e9t ir\u00e1nyban? M\u00e1sk\u00e9nt: al\u00e1 van-e vetve a a dologid\u0151<\/em>nek? Ha \u00edgy lenne, nem \u00e1ll\u00edtan\u00e1nk m\u00e1st, mint hogy a megismer\u0151 tudat elmer\u00fcl az id\u0151<\/em>ben (a dologid\u0151<\/em>ben), \u00e9s kedv\u00e9t leli abban, hogy az orr\u00e1n\u00e1l fogva vezetik. A “nyitott-m\u0171”-elm\u00e9let nem m\u00e1s, mint a v\u00e1ltoz\u00e1sfogalom kiz\u00e1r\u00e1sa, egy k\u00f6rben mozg\u00e1s, a mennyis\u00e9g fogalm\u00e1n bel\u00fcl marad\u00e1s. Ha ugyanis a megismerend\u0151 (a m\u0171) nem tud megsz\u0171nni, ha a megismer\u0151 nem tudja a m\u0171vet megsz\u00fcntetni (maga m\u00f6g\u00f6tt hagyni), nem lehets\u00e9ges v\u00e1ltoz\u00e1s a megismer\u0151 tudatban. Csak azt ismerhetj\u00fck, amit magunk alkottunk (Nietzsche)? Csak azt ismerhetj\u00fck, amit maguk k m\u00f6g\u00f6tt hagytunk, amin t\u00fall\u00e9pt\u00fcnk, \u00e9s ez\u00e1ltal amiben magunk megtal\u00e1ltuk. A megsemmis\u00fclt dologid\u0151<\/em>ben (jelen esetben a megismer\u0151 \u00e9s megismert viszony\u00e1ban) tudjuk csak a v\u00e1ltoz\u00e1st el\u0151id\u00e9zni, ami annyit jelent, hogy val\u00f3di \u00f6nmagunk meglelni.<\/p>\n\n\n\n

Korunk a k\u00f6nnyebbik utat v\u00e1lasztotta a boldogul\u00e1shoz (a “boldogs\u00e1ghoz”): a materi\u00e1lis<\/em> kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9st. Ez a piacgazdas\u00e1g (kapitalizmus) alapja, \u00e9s ez v\u00e9g\u00fcl is a nehezebb \u00fat, mert nem vezet sehov\u00e1!<\/p>\n\n\n\n

Schnelligkeit<\/em> und Abh\u00e4ngigkeit<\/em> haben ein Verh\u00e4ltnis eins zu eins, d.h. je mehr man sich danach strebt, ein gr\u00f6\u00dferes St\u00fcck Unabh\u00e4ngigkeit zu bewahren oder zu erobern, umso mehr mu\u00df man sich von der Idee verabschieden, etwas m\u00f6glichst schnell und bequem zu erledigen. Ger\u00e4te, Methoden etc. , die dies letztere vertreten, entfremden einen vom eigentlichen menschlichen Wesen, d.h.in dem Zustand dieser Abh\u00e4ngigkeit versteht man nicht mehr, empfindet man nicht mehr, nur hofft ohne einen Bezug auf Erl\u00f6sung. Man ist von der Gnade<\/em> abgewandt, in diesem Zustand ist man vollkommen verloren<\/p>\n\n\n\n

.<\/p>\n\n\n\n

Az elmulasztott percek<\/p>\n\n\n\n

dermeszt\u0151 val\u00f3s\u00e1ga –<\/p>\n\n\n\n

a m\u00falt silos talaj\u00e1n <\/p>\n\n\n\n

l\u00e1bad nem id\u0151zhet,<\/p>\n\n\n\n

amit elhagyt\u00e1l, t\u00e9lre v\u00e1lt<\/p>\n\n\n\n

\u00e9s tavaszv\u00e1r\u00f3 s\u00f3hajod<\/p>\n\n\n\n

buta, buta rajong\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A tagad\u00e1s, a negat\u00edv fogalmis\u00e1g nem egy\u00e9b, mint visszavonul\u00e1si v\u00e1gy az “\u00c9n”-be.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

1998<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Valamikor azt \u00edrtam, hogy a t\u00e9nyekhez meg kell tal\u00e1lni a szempontokat. Most \u00fagy eg\u00e9sz\u00edten\u00e9m ki, hogy az \u00fajabb \u00e9rt \u00fajabb t\u00e9nyeket, tekintet n\u00e9lk\u00fcl, be kell illeszten\u00fcnk \u00e9let\u00fcnk folyamat\u00e1ba. Ez azt jelenti, hogy \u00fagy a j\u00f3<\/em>nak, mint a rossz<\/em>nak, a boldog\u00edt\u00f3nak mint a somor\u00fanak, lehangol\u00f3nak megvan a helye \u00e9let\u00fcnk l\u00e1ncolat\u00e1ban. A rossz<\/em> pedig az\u00e1ltal lesz m\u00e1s, hogy \u00e9let\u00fcnk eg\u00e9sze \u00e9rtelmes.<\/p>\n\n\n\n

Az emberben k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl \u00e9l a v\u00e1gy, hogy kifejezze mag\u00e1t. De mi is ez val\u00f3ban, \u00f6nmagunk kifejez\u00e9se? Gy\u00f3n\u00e1s ink\u00e1bb , annak minden egzisztenci\u00e1lis komolys\u00e1g\u00e1val, vagy v\u00e9dekez\u00e9s, az elh\u00e1r\u00edt\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val? Olyan-e ez, mintha valamif\u00e9le v\u00e1d ellen k\u00eds\u00e9reln\u00e9nk meg sz\u00fcntelen\u00fcl \u00e9rveket gy\u0171jteni, hogy v\u00e9g\u00fcl is szem\u00e9ly\u00fcnk eg\u00e9sz\u00e9t megtarhassuk \u00fagy, ahogy \u00e9ppen van – vagy pedig olyan, hogy \u00f6nmagunkat szeretn\u00e9nk felemelni valamif\u00e9le m\u00e9lyebb, igazabb egzisztenci\u00e1hoz: mindent\u0151l igyeksz\u00fcnk megszabadulni, , amit hazugnak \u00e9rz\u00fcnk \u00f6nmagunkban. \u00d6nv\u00e1d vagy vil\u00e1gv\u00e1d, tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9s vagy megreked\u00e9s. Az igazi gy\u00f3n\u00e1snak el kell tudni viselni az esetleges f\u00e9lelm\u00e9t annak, hogy \u00e9n\u00fcnk v\u00e1ltozik, hogy elvesz\u00edtj\u00fck megszokotts\u00e1g\u00e1t, \u00e9s valami bizonytalan fel\u00e9 haladunk. Ez igazi \u00e1ldozat. Ez az \u00fat vezet az emberi nagys\u00e1ghoz, mor\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9shez \u00e9s valamikor egy \u00fajabb bels\u0151 szabads\u00e1ghoz. A v\u00e9dekez\u00e9s is bels\u0151 szabads\u00e1gra \u00e9p\u00edt, csakhogy ezt adottnak v\u00e9li, ez\u00e9rt illuz\u00f3rikus. Megtartani akarni valamit is \u00e9let\u00fcnkben nagy ill\u00fazi\u00f3, ami\u00e9rt valaha nagyon nagy \u00e1rat fizet\u00fcnk majd. Megtartani csak azon hit\u00fcnket tudjuk \u00e9s lehet, amely k\u00e9szen \u00e1ll arra, hogy kihaj\u00edtsa a hazugs\u00e1got \u00e9let\u00fcnkb\u0151l mindenkor, akkor is, ha az egyel\u0151re f\u00e1jdalommal is j\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e9gs\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben azt lehetne \u00e1ll\u00edtani, hogy minden emberi tettnek valahol kapcsolata van a f\u00e1jdalommal. Azt megker\u00fclni nem tudja. Csakis egy lehets\u00e9ges \u00fatja van, \u00e9s ez a f\u00e1jdalmon kereszt\u00fcl vezet. Ez az igazi \u00e9let katartikus, dr\u00e1mai eleme. Nem, mert a f\u00e1jdalomban \u00f6r\u00f6m\u00fcnk lehetne, hanem mert a f\u00e1jdalom sz\u00e1m\u0171z\u00e9s\u00e9b\u0151l , sz\u00e1nd\u00e9kos kirekeszt\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00f6r\u00f6m\u00fcnk nem \u00f6r\u00f6m, hanem a megrekedts\u00e9g, bez\u00e1r\u00f3dotts\u00e1g keser\u0171s\u00e9ge. A gy\u00f3n\u00e1s, ha fogcsikorgatva is, v\u00e1llalja az el\u0151bbit, a v\u00e9dekez\u0151 \u00f6ntelt\u00e1rulkod\u00e1s csakis az ut\u00f3bbit.<\/p>\n\n\n\n

“De vannak itt asszonyok, l\u00e1nyok, akiket meg kellett l\u00e1tni \u00e9s az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak \u00e1tadni. Istenem, hogy kell sietni ezek meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9vel. Mily gyors iramban lesz valaki sz\u00e9p, csod\u00e1s sz\u00e9p, \u00e9s mily rettenetes gyorsan t\u0171nnek el a b\u00e1jos, hamvas sz\u00ednek – a sz\u00e1rnya a mi mindens\u00e9g\u00fcnknek! (Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef)<\/p>\n\n\n\n

1999<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Anal\u00f3gia<\/em> \u00e9s definici\u00f3<\/em> ellent\u00e9te. Az anal\u00f3gia<\/em> (a Biblia \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet nyelve) a hit bizonyoss\u00e1ga, a le\u00edrtat l\u00e9tez\u0151nek tekinti “ab ovo”; a defin\u00edci\u00f3<\/em> megpr\u00f3b\u00e1l valamit l\u00e9trehozni, l\u00e9tez\u0151nek gondolni; l\u00e9nyeg\u00e9ben a k\u00e9ts\u00e9g, a hitetlens\u00e9g nyelve. Ez a nyugalommal teljes bizonyoss\u00e1g \u00e9s a szkeptikus, gyanakv\u00f3, f\u00e9lelemmel teli k\u00e9ts\u00e9g ellent\u00e9te.<\/p>\n\n\n\n

2000<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt (t\u00e1rsadalmi) rendszerben mindenk\u00e9ppen volt valami a nom\u00e1d szeml\u00e9letb\u0151l. Nom\u00e1d pog\u00e1nys\u00e1g legal\u00e1bbis azt illet\u0151en, hogy mindent, aminek trad\u00edci\u00f3ja van, mindent, amit letelepedett \u00e9s megt\u00e9r\u00edtett nemess\u00e9g, paraszts\u00e1g ill. valami m\u00f3don polg\u00e1rs\u00e1g l\u00e9trehozott, k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9ggel hagyott t\u00f6nkremenni.<\/p>\n\n\n\n

Bill \u00f3ramester gener\u00e1ci\u00f3 a Krisztina-v\u00e1rosban, nem messze onnan, ahol M\u00e1rai is lakott egy ideig, a Mik\u00f3 utca k\u00f6zel\u00e9ben. Ridl G\u00e9za a harmadik nemzed\u00e9k tagja, az 50-es \u00e9vekt\u0151l eg\u00e9szen 1992-ig munk\u00e1lkodott. El\u0151djeivel, akik 1870-t\u0151l m\u0171k\u00f6dtek ugyanezen a helyen , tal\u00e1n M\u00e1rai is tal\u00e1lkozott 1931 \u00e9s 1945 k\u00f6z\u00f6tt, amikor is a Mik\u00f3 utca 2.-ben lakott.<\/p>\n\n\n\n

Nemcsak szem\u00e9t marad egy let\u0171n\u0151 rendszer ut\u00e1n, hanem lelki szem\u00e9t is.<\/p>\n\n\n\n

Van egy ostrom ut\u00e1ni s\u00e9r\u00fcl\u00e9s, \u00e9s van felszabadul\u00e1s ut\u00e1ni. Itt egy permanens felszabadul\u00e1s<\/em> ment v\u00e9gbe, \u00e9s a fel\u00e9bred\u00e9s valamint megd\u00f6bben\u00e9s csakis a “v\u00e9gkifejlet” ut\u00e1n j\u00f6tt. Nem volt meg a tudat kontinuit\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

A nyugati ember<\/em> tal\u00e1n az\u00e9rt menek\u00fclt a konzumba, mert mindig is volt benne valamif\u00e9le determin\u00e1l\u00f3 elem. Az \u00e1lland\u00f3 keres\u00e9s, k\u00e9szenl\u00e9t \u00e9s v\u00e1gy az el\u00e9rtet t\u00falhaladni, soha meg nem \u00e1llni megfelel mai \u00e9let\u00fcnk konzum\u00e1nak, mobilit\u00e1s\u00e1nak stb. \u00cdgy tal\u00e1n nem a konzum k\u00e9nyszer\u00edt \u00fajra \u00e9s \u00fajra tov\u00e1bb l\u00e9pni, mivel felzab\u00e1ljuk azt az alapot, amin \u00e1llunk, hanem \u00e9ppen ford\u00edtva. Fel kellett fedezni a konzumot, mert a nyugati prom\u00e9theuszi ember csakis \u00f6nmag\u00e1ba vetett hittel nem ijedne meg sz\u00fcntelen\u00fcl \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l. Mindig bizony\u00edtania kell. Addig \u00e9rzi mag\u00e1t l\u00e9tez\u0151nek, am\u00edg minduntalan meghaladja azt, ami volt. A konzum<\/em> a nyugati nyugtalans\u00e1g megtestes\u00edt\u0151je, addig lesz, am\u00edg a nyugati szeml\u00e9letm\u00f3d l\u00e9tezik. Minden egy\u00e9b, mint liberalizmus, demokr\u00e1cia stb. ennek vet\u00fclete.<\/p>\n\n\n\n

Egy vil\u00e1g, amely elhaszn\u00e1lja mag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Valami nagy-nagy f\u00e1jdalom van a vil\u00e1gban.<\/p>\n\n\n\n

Az internet a mai vil\u00e1g m\u00e1solt \u00e1llapota abban az \u00e9rtelemben, hogy tudatosan nincs hierarchikus szerkezete, \u00e9s azt az ill\u00fazi\u00f3t ny\u00fajtja, hogy az ember az ura ennek a vil\u00e1gnak. Egy vil\u00e1g, amely nem Istent\u0151l, hanem embert\u0151l sz\u00e1rmazik, \u00e9s olyannak t\u0171nik, mint a val\u00f3s\u00e1gos vil\u00e1g. Az \u00f6rd\u00f6g m\u0171ve.<\/p>\n\n\n\n

Nagy vesz\u00e9ly ellen\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lni.<\/p>\n\n\n\n

A lehet\u0151s\u00e9g<\/em> meg\u00f6li a sorsot; a sors<\/em>szer\u0171s\u00e9g sz\u00e1m\u0171zi a lehet\u0151s\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n

“Restwert”-t\u00e1rsadalom.<\/p>\n\n\n\n

A “reduk\u00e1l\u00e1s” mint \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9letelv – minden a redukci\u00f3 jegy\u00e9ben!<\/p>\n\n\n\n

A megszok\u00e1s <\/em>az, amikor az \u00f6r\u00f6kl\u00e9tet az evil\u00e1gi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gben<\/em> keress\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

2001<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A dolgokon val\u00f3 t\u00fall\u00e9tnek<\/em> (t\u00fallev\u00e9snek) van valami b\u0171nnel azonos\u00edthat\u00f3 \u00edze. Az \u00e1rtatlans\u00e1g az el\u0151tte lev\u00e9s<\/em>, a nem-\u00e9lm\u00e9ny \u00e9s nem-\u00fajra-v\u00e1gy\u00f3d\u00e1sa a megt\u00f6rt\u00e9ntnek. Az id\u0151n k\u00edv\u00fclis\u00e9g. -A befejez\u00e9s mindig valami szomor\u00fa, a vesztes\u00e9g \u00e9rz\u00e9se \u00e9s valami m\u00f3don a b\u0171n\u00f6ss\u00e9g tudata. Az id\u0151<\/em> a f\u00f6ldi haland\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6r, mert mindig visszav\u00e1gy\u00f3dik. Tud-e m\u00e1sk\u00e9pp, mint visszav\u00e1gy\u00f3dni? Itt van l\u00e9nyeg\u00e9ben a hit<\/em> (az Istenbe vetett hit) igazi m\u00e9rc\u00e9je.<\/p>\n\n\n\n

A szerep<\/em> neh\u00e9zs\u00e9ge – nem akarjuk azt a ruh\u00e1t, ami r\u00e1nkszabatott; de mi\u00e9rt nem? A J\u00f3n\u00e1s szindr\u00f3ma.<\/p>\n\n\n\n

A vil\u00e1g m\u00e1r j\u00f3 ideje -, de jelenleg k\u00fcl\u00f6n\u00f6s intenzit\u00e1ssal – az akcidenci\u00e1lis ir\u00e1nyban t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dik. Minden elk\u00e9pzel\u00e9se az akcidenci\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik. Tal\u00e1n m\u00e1r nincs is meg benne annak tudata (\u00e9s f\u00e9lelme?), hogy milyen neh\u00e9z (ha nem lehetetlen) err\u0151l az alapr\u00f3l az igazi szubsztanci\u00e1hoz visszatal\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n

Ijeszt\u0151, hogy mily m\u00e9rt\u00e9kben t\u0171nt el (t\u0171nik el) \u00e9let\u00fcnkb\u0151l a k\u00f6zvetlens\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n

2002<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A gyorsas\u00e1g, a sebess\u00e9g mint a dolgok k\u00fcls\u0151s\u00e9g\u00e9be kapaszkod\u00e1s – menek\u00fcl\u00e9s a bens\u0151s\u00e9gt\u0151l?<\/p>\n\n\n\n

Az \u00f6rd\u00f6g<\/em> szerepe az ember k\u00eds\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben (az ember megk\u00eds\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben), hogy \u00edg\u00e9rete szerint az ember v\u00e1gyai nem hivat\u00e1sa, rendeltet\u00e9se szerint teljes\u00fclnek, hanem azt mintegy \u00e1tl\u00e9pve \u00e9s elker\u00fclve. Ilyen \u00f6rd\u00f6gi <\/em>k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le fokozatokban a g\u00e9p (mint sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, g\u00e9pj\u00e1rm\u0171 stb.), amely arra hivatott, hogy az embernek t\u00f6bbet juttasson, mint ami megilleti. Az isteni kegyelem<\/em> is t\u00f6bbet juttat, de az \u00f6rd\u00f6gi megker\u00fcli az istenit is. Megker\u00fcli a dolgok isteni rendj\u00e9t \u00e9s valami t\u00f6bbnek az ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t adja.<\/p>\n\n\n\n

A jelen kor “arcn\u00e9lk\u00fclis\u00e9ge”. Egyre szaporod\u00f3 arcn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g, az internet<\/em> arcn\u00e9lk\u00fclis\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

A “racionaliz\u00e1l\u00e1s” mint eleven b\u0171n\u00f6n bel\u00fclis\u00e9g, rem\u00e9nytelen b\u0171n\u00f6n bel\u00fclis\u00e9g. A b\u0171n\u00f6ss\u00e9g ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya?<\/p>\n\n\n\n

2004<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A liliom pl. att\u00f3l sz\u00e9p-e, hogy valaki szeml\u00e9l\u0151nek sz\u00e9p, vagy pedig \u00f6nmag\u00e1ban sz\u00e9p? A buddhizmus itt \u00fagy gondolom azt mondan\u00e1, hogy a k\u00e9rd\u00e9s \u00edgy \u00e9rtelmetlen, mind az \u00e9szlel\u0151, a liliom, az \u00e9szlel\u00e9s maga, minden egy<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

December 5-\u00e9n Magyarorsz\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9ben megsz\u0171nt l\u00e9tezni – olyan aljas szintre z\u00fcll\u00f6tt, hogy l\u00e9te imm\u00e1r sz\u00e9gyenteljes veget\u00e1l\u00e1s csup\u00e1n. Nem lehet az ember b\u00fcszke arra, hogy magyar.<\/p>\n\n\n\n

2005<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Nem te csin\u00e1lsz nagy<\/em> dolgokat, hanem a nagy<\/em> dolgok megt\u00f6rt\u00e9nnek veled. Megt\u00f6rt\u00e9nhetnek. Csak tudnod kell kiv\u00e1rni \u00e9s \u00e9bernek lenni, \u00e9szrevenni.<\/p>\n\n\n\n

2008<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A szomor\u00fas\u00e1g m\u00e9lyebbr\u0151l fakad –<\/p>\n\n\n\n

mint valami forr\u00e1s<\/p>\n\n\n\n

\u00fagy t\u00f6r el\u0151, v\u00e1ratlanul,<\/p>\n\n\n\n

de \u00f6r\u00f6m nem marad<\/p>\n\n\n\n

abb\u00f3l, amit el\u00e9m t\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

Minden csak lemond\u00e1s,<\/p>\n\n\n\n

mintha k\u00f6z\u00f6m sem <\/p>\n\n\n\n

volna hozz\u00e1, pedig r\u00e1z,<\/p>\n\n\n\n

d\u00f6nget, nem engedi a cs\u00f6ndet,<\/p>\n\n\n\n

a m\u00faltban mereng\u00e9st;<\/p>\n\n\n\n

az elm\u00fal\u00e1st id\u00e9zi \u00e9s nem bec\u00e9z.<\/p>\n\n\n\n

Szeg\u00e9ny, szeg\u00e9ny, m\u00e1r nem is \u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

(okt\u00f3ber, Chianciano)<\/p>\n\n\n\n

2009<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Egyre ink\u00e1bb csak egyetlen kiutat l\u00e1tok a jelenlegi \u00e1ltal\u00e1nos (mindenkit \u00e9s minden \u00e9lethelyzetet) \u00e9rint\u0151 v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l: az emberekben (a t\u00f6megekben) tudatosulnia kellene annak, hogy am\u00edg \u0151k maguk eszk\u00f6z\u00f6k, pontosabban, hogy am\u00edg magukat eszk\u00f6zk\u00e9nt k\u00edn\u00e1lj\u00e1k \u00e9s nem t\u00f6r\u0151dnek mindennek k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9vel, ami nemcsak az egy\u00e9nt, de a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get is illeti, nincs ki\u00fat. Am\u00edg az emberek t\u00f6megei j\u00f3l \u00e9rzik magukat eszk\u00f6zk\u00e9nt, ak\u00e1r t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00e1ssal is (\u00fagy \u00e9ppen, hogy az okok hom\u00e1lyban maradnak) b\u00e1rmire fel lehet haszn\u00e1lni \u0151ket. Akinek (amely k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek ak\u00e1r) nincs szabad akarata, nincs elk\u00e9pzel\u00e9se a sors\u00e1r\u00f3l, k\u00fcldet\u00e9s\u00e9r\u0151l, azt (igazi) \u00e9rdeke ellen, m\u00e1sok \u00e9rdek\u00e9ben lehet haszn\u00e1lni. Am\u00edg az ember m\u00e1sok akarata szerint \u00e9l, elhib\u00e1zottan, boldogtalanul \u00e9l. Ugyan\u00edgy \u00e1ll\u00edthat\u00f3 a nemzetr\u0151l is, ami emberek sz\u00f6vets\u00e9ge lenne valami nemes, k\u00f6z\u00f6s feladatra.<\/p>\n\n\n\n

Egy ide\u00e1lis vil\u00e1gban nincs felt\u00e9teles m\u00f3d<\/em>, nincs r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9g, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez az \u00e9rtelme igaz\u00e1b\u00f3l annak, amit M\u00e1t\u00e9 (apostol) mond, hogy besz\u00e9detek legyen igen igen, nem nem<\/em>. A felt\u00e9teles m\u00f3d<\/em> igen<\/em> \u00e9s nem<\/em> k\u00f6z\u00f6tti \u00e1llapot. A felt\u00e9teles m\u00f3d<\/em> kor\u00e1t \u00e9lj\u00fck. A “ha” k\u00f6t\u0151sz\u00f3val kezdett mell\u00e9kmondatoknak kor\u00e1t \u00e9lj\u00fck. Az isteni vil\u00e1gban erre semmi sz\u00fcks\u00e9g nincs – (ott) csak \u00e1ll\u00edt\u00f3 mondatok vannak, \u00e9s minden l\u00e9tezik, nincsenek \u00e1lmok, mert a teljes l\u00e9tben \u00e9l\u00fcnk. Ez az eg\u00e9sznek az \u00e9rtelme, ez\u00e9rt a s\u00e1t\u00e1n kora a mi korunk, nagyon t\u00e1vol a teljess\u00e9gt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9s\u0151-kapitalizmus kora, a mi korunk, amit \u00e9s ahogyan megteremtett\u00fcnk magunknak az \u00e9letfelt\u00e9teleinkben, K\u00e1in jegy\u00e9ben \u00e1ll, K\u00e1int v\u00e1llalja fel nap mint nap. Ez annyit jelent, hogy a gyilkoss\u00e1g<\/em> l\u00e9t\u00fcnk permanens\u00e9 emelt l\u00e9nyege. Minden \u00e9letlehet\u0151s\u00e9g, amihez hozz\u00e1\u00e9r, \u00c1bel v\u00e9gzet\u00e9t mutatja, legyen az ember, \u00e1llat, f\u00f6ld \u00e9s term\u00e9ny, r\u00e1nkhagyom\u00e1nyozott term\u00e9szet. A profit, a nyeres\u00e9gv\u00e1gy a gyilok a mai ember kez\u00e9ben, ami csakis eltasz\u00edt \u00e9s nem mag\u00e1hoz \u00f6lel. \u00c9s minden \u00c1bel ut\u00e1n ki\u00e1lt, n\u00e9lk\u00fcle nem vagyunk eg\u00e9szen vagy egy\u00e1ltal\u00e1n emberek. \u00c1bel hi\u00e1nya az ember(s\u00e9g) hi\u00e1nya.<\/p>\n\n\n\n

2010<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Mindannyian egy ir\u00e1nyba megy\u00fcnk, csak vannak, akik ker\u00fcl\u0151vel teszik meg az utat.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1990 Azt v\u00e1rjuk el a jellemes \u00e9lett\u0151l, hogy a jellem az \u00e1ltal\u00e1nosra, az ide\u00e1lra mutasson, abb\u00f3l legyen levezethet\u0151 \u00e9s ne valamif\u00e9le egy\u00e9ni fogyat\u00e9koss\u00e1gb\u00f3l. Ne az\u00e9rt tart\u00f3zkodjak valamit\u0151l, mert k\u00e9ptelen vagyok r\u00e1, hanem mert a kell szempontj\u00e1b\u00f3l nem akarom, nem tehetem. Ne az\u00e9rt ragaszkodjunk valamihez, mert az ellent\u00e9t\u00e9t\u0151l az eg\u00e9szben rejl\u0151 okok miatt menek\u00fcl\u00fcnk etc. A … <\/p>\n

Continue reading “Napl\u00f3bejegyz\u00e9sek (1990 -2010 )”<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-1277","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1277","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1277"}],"version-history":[{"count":42,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1277\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1411,"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1277\/revisions\/1411"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/onodi.at\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1277"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}